Bernarda Alba
Bernarda Alba – módos spanyol parasztasszony, García Lorca Bernarda Alba háza c. tragédiájának központi alakja. Második férjének halála után, a gyász hagyományosan kötelező nyolc éves idejére házát lezárta a külvilág elől. Ebben a levegőtlenségben négy lánya és két szolgálója fulladozott, férfi nélkül, a menekvés reménye nélkül. ~ kíméletlen zsarnoka volt a ház népének, gőgje lehetetlenné tette, hogy lányai férjet találjanak, mert mindenkit lenézett. E légkörben csak a gyűlölet tenyészhetett, és e gyűlölet áldozatává vált a legkisebb és legszebb lány, Adéla. ~t a lány öngyilkossága sem rendítette meg, a lezárt házat csak annyi időre engedte megnyílni, míg a halottat az ártatlanság hazug színe alatt kiviszik belőle. – ~ reálisan ábrázolt, nagy akaratú mátriárka, ugyanakkor balladás jelképévé nő a századelő spanyol társadalmára, főleg a falu világára ránehezedő fojtogató atmoszférának, amely idejétmúlt hagyományoktól, osztálygőgtől, képmutatástól és a tekintély szentesítette erőszak kultuszától terhes.
