Borisz Godunov
Borisz Godunov – orosz cár, Puskin drámájának címszereplője. Elődje, a gyenge elméjű Fjodor cár alatt is teljhatalommal intézte az ország ügyeit, s annak halála után (mivel jogos utódját, Dmitrij cárevicset még kisgyermekként meggyilkolták) a duma nyomatékos kérlelésére ő foglalta el a trónt. Uralmát csapások, lázadások kísérték, s a nép azt suttogta, hogy Isten bünteti, mert vétkes a cárevics halálában. S valóban ~ lelkiismeretét egyre inkább gyötörte a véres tett emléke, amelynek trónját köszönhette. Uralma hatodik évében trónkövetelő támadt, egy szökött szerzetes, Grigorij Otrepjev Dmitrijnek adta ki magát, és Lengyelországban hadat gyűjtött. A meginduló háború a cári erők kezdeti sikerét hozta, B. lelkét azonban összeroppantotta az önvád, a trónt fiának adta át, s megtörten kolostorba vonult, ahol rövidesen meghalt; fiát és feleségét lázadók ölték meg. Az ál-Dmitrij újra támadásba lendült, a cári csapatok is a pártjára álltak, és sikerült egy évre elfoglalnia Moszkvát és a trónt. – ~ tehetséges uralkodó volt (1598-1605 között), trónját vérrel (is) szerezte, mint a történelem annyi más, nála fényesebb nevű uralkodója, de országlása idején emberségesebbnek mutatkozott, mint számos elődje és utódja. Ezért tudott Puskin nagy formátumú tragikus hőst formálni belőle, aki épp érzékeny lelkiismerete miatt bűnhődik végzetes meghasonlással múltbeli vétkéért. Alakja a világ színpadain sokkal ismertebbé lett Muszorgszkij operája, mint a ritkán játszott Puskin-dráma révén. Történetét, pontosabban az ál-cárevicsét már a majdnem-kortárs Lope de Vega is feldolgozta, utóbb pedig Osztrovszkij és Alexej Tolsztoj írt róla.
