Delimán
Delimán – tatár herceg, az ostromló török sereg egyik vezére Zrínyi Szigeti veszedelem c. eposzában. A szultáni tanácsban a kemény ostromot szorgalmazta a kiéheztetést javasló Rusztánnal szemben. Kettejük ellentétének igazi gyökere, hogy ~ szerelmes volt a szultán lányába, Cumillába, aki már Rusztánnak volt felesége. A vakmerő ~ egy ízben egyedül maradt az ostromlók közül a várfalon belül, s vitéz vagdalkozással sikerült kimenekülnie. Rusztán kinevette megfutamodásáért, ő pedig kardot rántott és megölte vetélytársát. A szultán haragja elől bújdosni kényszerűlt; ekkor találkozott Cumillával, akit szerelme utána űzött, és gyönyörök között múlatták idejüket. Az ostromló török sereg azonban ekkoriban megtorpant az ostromban, s a szultánt rávették vezérei, hogy hívassa vissza a hőst. Delimán engedett a hívásnak, bár szerelme hirtelen halála miatt majd megtébolyult, s csak az ostrom végére ért vissza Szigetvárra. Már régen szerette volna összemérni kardját a vitéz bánnal; mikor Zrínyi Miklós kirohant vitézeivel, ~ elébe is állt, de ereje megtört a bánt védelmező angyalokon, és ellenfele csapása őt találta halálosan. – Az ellentábor figurái közül ~t rajzolta meg a költő a legszínesebb vonásokkal, és legalább is viszonylagosan rokonszenvesre. ~ száműzetése az ostromló táborból és szerelmi idillje Cumillával kétségtelenül tassói hatást mutat, Rinaldo2 és Armida epizódját juttatja eszünkbe.
