Diomédész
Diomédész – az argoszi király, Tüdeusz és Déipülé fia. Részt vett az epigonok hadjáratában Thébai ellen; Trója alá ő vonult az egyik legerősebb hajóhaddal. Mindig a legelső sorokban harcolt és számos dicső haditettet vitt végbe; párviadalra állt ki Hektórral, és úgy megszorongatta, hogy az csak isteni segítséggel menekült meg. Még a halhatatlanoktól sem rettent vissza, Aphrodité istennőt, sőt magát Arészt, a hadak istenét is megfutamította. Odüsszeusszal együtt álöltözetben belopózott a trójai várba, és segített neki ellopni a várost védő ereklyét, a Palladiumot. Többször kikelt a görög vezérek ellen állandó torzsalkodásaik miatt; rendületlenül bízott a győzelemben, és a falóba rejtőzve az elsők között hatolt be Trójába. Hazájába épségben visszatért, de megtudván, hogy távollétében felesége, Aigialeia hűtlenné lett (vagy mert a hűtlen asszony és szeretője elűzték), először apja szülőföldjére, Aitóliába menekült, s megsegítette nagyapját, Oineuszt bitorló fivére ellen. Végül Itáliában telepedett meg, Daunus király országában, akit támogatott egy hadjáratában, s ezért a lányát, Euippét meg az ország uralmát kapta tőle. – ~ hősi tetteit főként Homérosz Iliászából ismerjük, az ötödik éneknek ő a központi alakja. Vergilius Aeneise élete utolsó szakaszáról tudósít; a béke bölcs szószólójaként látjuk őt viszont itt, aki nem hajlandó segíteni a latinokat egykori ellenfele, Aineiasz ellenében.
