Don Juan
Don Juan2 [dzsuan] – spanyol nemes ifjú, Byron azonos című verses regényének hőse. A csinos ifjú anyja bigott nevelése ellenére már kamaszként megismerkedett a szerelemmel egy tüzes donna jóvoltából, de a féltékeny férj bosszúja elől külföldre kellett menekülnie. Hajótörés után egy görög szigeten vetődött partra, s egy kalózvezér bájos leánykája, Haidé ápolta titkon. Egybe is keltek, de a halottnak hitt apa visszatért, s meglepett hősünket elfogva eladta a sztambuli rabszolgapiacon. ~t a szultán kedvenc felesége vásárolta meg, de hogy férje elől rejtse, női ruhában csempészte a házába. Pikáns háremkalandok és vakmerő szökés után ~ az Izmailt ostromló orosz csapatoknál kötött ki. A török elleni harcban kitüntette magát, s őt küldték a győzelem hírével II. Katalin cárnőhöz. A férfifaló uralkodónő a csinos legényre osztotta a soros kegyenc szerepét, s csak akkor bocsátotta el e szolgálatból, amikor az sorvadozni kezdett a szigorú orosz klíma alatt. Diplomáciai küldetés révén Angliába vezetett ~ útja, Londonban a társaság felkapott kedvence lett, különösen a hölgyek tülekedtek kegyeiért. Egy előkelő arisztokrata meghívta nyárra vidéki kastélyába, itt újabb női kísértéseknek volt kitéve, sőt megnősitésére is konspiráció indult. A torzóban maradt mű befejező részében ~ még a forradalmi Párizsba is ellátogatott volna, hogy a nyaktiló alatt végezze életét, végül pokolbeli életéről számolt volna be. – ~nak csak annyi köze van neves névrokon elődjéhez, a sevillai Don Juan1 Tenorióhoz, hogy a nők az ő életében is fontos szerepet jászanak. Csakhogy ő nem elszánt nőcsábító, éppen ellenkezőleg, őt üldözik és igyekeznek birtokolni a nők, és nemhogy léha és cinikus lenne, éppenséggel őrzi az ábrándos kamasz naiv báját, s ezért oly ellenállhatatlan a nők számára. Elődjei közt akár Candide-ot is említhetnénk, már csak azért is, mert a szerzőnek hőse sorozatos kalandjainál fontosabb az, amit ezeken keresztül a világról elmondhat a maga csúfondárosan szellemes modorában.
