Előszó

Teljes szövegű keresés

Előszó
Ahogy már az 1992-ben megjelent első kiadás előszava is hangsúlyozta, ilyen lexikon magyarul még nem készült, és világszerte sem sokkal több, mint amennyit egy kézen meg lehet számolni. Vagyis olyan betűrendes mű, amely nem az írókról, költőkről szól – ilyen mindig volt és mindig lesz seregével –, hanem az általuk teremtett, és náluk sokkal hosszabb életű figurákról.
Az irodalmi alakok (főleg emberek, de olykor képzelt lények, szörnyek vagy név szerint ismert állategyedek) többségükben valóban az írók teremtményei. Emberi alakoknál azonban nem korlátozhatjuk magunkat a fiktív figurákra. Julius Caesar vagy Kleopatra új, sőt többszörös életre keltek fizikai haláluk után az irodalom jóvoltából. Bánk bán sem abban a valójában fontos számunkra, amelyet Bonfini és Heltai krónikái örökítettek meg, sokkal inkább a nagyformátumú, vívódó hőst látjuk benne, akivé Katona József formálta. Hasonlóképp ideillőnek tetszik a valós személyeknek még egy válfaja: a lírai múzsáké. Lesbiától Laurán, Beatricén és Lillán át Gináig, Lédáig és Csinszkáig számos nő lényegült át, többnyire polgári nevétől is elszakadva, költői teremtménnyé. Ők is megérdemlik, hogy megtudjuk, kik voltak való életükben, és hogy mit jelentett ihlető hatásuk a költő vagy épp az egész költészet fejlődése számára.
Az Irodalmi alakok lexikona első két kiadása hamar elfogyott huszonötezer példányban, ami annak a jele, hogy szerencsésen találkozott a közönség igényével. A jelenlegi, harmadik kiadás számára az anyagot jelentősen bővítettem. Kéttucatnyi új művet vontam be ezek alakjai révén, a meglévő címszavak közül sokat bővítettem, olykor a többszörösére is, valamint a korábban csak utaló formájában szerepelt figurák egy részéről önálló szócikket írtam; mindez majd egyharmadnyi többletet jelent.
A szótár kezelése nem különbözik lényegesen más lexikonokétól. Az egyes szócikkek szövegében a tilde (~) a címszót helyettesíti; ha egy név előtt csillag (*) áll, az azt jelenti, hogy az adott irodalmi alakról önálló címszó található a maga betűrendes helyén.
A betűrendről szólva viszont rögtön tisztáznom kell, hogyan találhatók meg a nem magyar szereplők lexikonunk ábécérendjében. Minden más lexikon vagy hasonló kézikönyv, ahol valós személyek szerepelnek, a besorolás alapjának a családi nevet tekinti. William Blake tehát jóval előbb áll az ábécében, mint Arnold Zweig. Ezt az általános és praktikus elvet azonban nehéz az irodalmi alakokra alkalmazni. Legelsősorban azért, mert igen soknak nincsen családi neve. Nemcsak az ókor vagy a középkor hőseire gondolok, amely korokban a mai névosztályok még ki sem alakultak, hanem például a Faust Margitjára, aztán Jagóra, Mercutióra, vagy említhetném Figarót, Lottét, Carment és még sok mást, vagyis mindazokat, akiknek alkotójuk eleve nem adott családi nevet. Ivan Iljicsről, akinek életét és halálát Tolsztoj olyan szívbe markolóan tárja elénk, a regény figyelmes olvasója megtudja, hogy a családneve Golovin volt, ám még a legműveltebbek között sem sokan tartják ezt észben. Még kevesebben tudják vagy jegyzik meg, hogy a Carmen Don Joséja a Lizarrabengoa családi nevet viselte. Ám még akiket teljes nevükön ismerünk: Julien Sorel, Becky Sharp vagy Dorian Gray sem Sorel, Sharp vagy Gray néven ugranak emlékezetünkbe, hanem a fentebbi, teljesebb névformában, ezért őket is „keresztnevük” betűrendi helyén, tehát a J, B, ill. D betűnél kell keresnünk. Meg kell jegyeznem, hogy ez nem az én önkényes ötletem, a legátfogóbb ilyen jellegű külföldi kézikönyvek is hasonlóképpen járnak el.
Sajnálatos módon ezt az elvet sem lehetett szabállyá emelnem. Sokszor ugyanis éppen ellenkezőleg, csak a családnevet ismerjük, mint pl. Capulet (az apa), de Rênalné, Rank doktor vagy Homais patikus esetében. Megesik, hogy éppenséggel tudjuk a keresztnevet, pl. Jevgenyij Anyeginét, maga az író viszont leginkább a családi nevén emlegeti hősét; Anyegin barátjáról, Lenszkijről pedig szinte csak véletlenül derül ki, hogy a Vlagyimir nevet kapta a keresztségben. Ezekben az esetekben a családnév a besorolás alapja. Még ennyi kétség sem merülhet fel, ha az irodalmi alak neve nálunk már eleve magyaros formában honosodott meg, mint Copperfield Dávidé vagy Twist Olivéré. Magyarán: a betűrendi besorolás alapja a névnek az a formája, amely a legismertebbnek, a köztudatban a leginkább elfogadottnak tekinthető. Kétséges esetben utalószó segít, pl.: Karenyin lásd Alekszej Alekszandrovics. Ugyancsak utalás irányít el, ha több szereplő visel azonos nevet: Thibault lásd Antoine Thibault, Jacques Thibault, Oscar Thibault.
Ha két vagy több irodalmi alak viseli ugyanazt a nevet, megkülönböztetésükre kitevőszámot használtam; ez az utalások alkalmával is megjelenik (pl. Júlia1, Júlia2, Júlia3, Júlia4).
A kötet végén három betűrendes mutatót talál az olvasó.
A MŰVEK MUTATÓJA mindazokat az irodalmi alkotásokat tartalmazza, amelyeknek legalább egy szereplőjét önálló szócikk képviseli a lexikonban. A cím után zárójelben (idegen mű esetén) az eredeti cím és a szerző neve következik, majd felsorolva a műnek könyvünkben tárgyalt alakjai; csillag után állnak azok, amelyek csak utaló formájában szerepelnek. Ez a lista jó szolgálatot tehet, ha a műnek emlékszünk a címére, de egy vagy több fontos szereplőnek (horribile dictu a szerzőnek) a nevét időközben elfelejtettük. Fontosabb műveknél a szereplőkről szóló szócikkeket összekeresve és végigolvasva még a cselekményt is nagyjából rekonstruálhatjuk, méghozzá igen aktív és tanulságos módon, közben sok új ismerettel gyarapodva.
A SZERZŐK MUTATÓJA révén, túl a születés és a halálozás dátumán, azt tudjuk meg egy-egy íróról vagy költőről, hogy mely műveikről érdemes bővebb információt keresni az előző mutatóban.
Végül, harmadikként találjuk az eredeti címek betűrendes mutatóját. Ennek talán csekélyebb a fontossága, de olykor ennek is hasznát lehet venni.
Végezetül: kinek ajánlom könyvemet?
Mindenkinek, aki szeret olvasni, és szeret utánanézni az utalásoknak; aki szeretné felfrissíteni emlékeit régebbi olvasmányairól.
Legfőképpen mégis diákoknak ajánlható – a klasszikus művek alakjainak tömör jellemzése segítséget nyújt dolgozatok, olvasónaplók írásához, szóbeli feleletre vagy beszámolóra való felkészüléshez.
Hasznos segítőtárs végül főiskolák, egyetemek irodalom szakos hallgatóinak, akár még irodalomtanároknak is mint gyors referencia forrása, mint támasz a néha meg-megbicsakló emlékezetnek.
Tótfalusi István
Megjegyzés a CD-változathoz:
Az eredeti kötetben * jel mutatta a hivatkozást az önálló szócikkre; a CD-n ezt aláhúzott kék betű helyettesíti. Erre kattintva jutunk a hivatkozott részhez.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages