Grigorij Melehov
Grigorij Melehov – kozák parasztlegény, Solohov Csendes Don c. regényének központi alakja. Tatarszki gazda, Pantyelej Melehov fia volt. Mikor a szomszéd hadba vonult, elszerette a feleségét, Akszinyát. Apja, hogy a bonyodalmaknak elejét vegye, összeházasította a fiát a falu legmódosabb lányával, Nataljával, de ~ hamarosan otthagyta a feleségét, és Akszinyával cselédnek állt a földesúr, Lisznyickij birtokán. 1913-ban ~ katonai szolgálatra vonult be; a háborúban kitüntette magát, megsebesült; szabadságra hazatérve megtudta, hogy távollétében Akszinya megcsalta a földesúrral, így ~ visszapártolt a feleségéhez. Legközelebbi hazatérésekor már két ikergyermeke volt. A harcokban több kitüntetést szerzett, zászlóssá lépett elő; 1917 őszén a bolsevikok oldalán harcolt az ellenforradalmi kozákezredek ellen, de vérengzéseiktől elundorodva hazatért falujába, majd pedig a vörösökkel szembeszálló kozák lázadók közé állt. A vörösök átmeneti előretörése idején bújdosott, majd újra lázadók élén harcolt mint hadosztályparancsnok, vadul és elkeseredetten s a bosszútól is hajtva, mivel bátyját, Pjotrt a vörösök kivégezték. Közben többször is járt falujában, először Akszinyával újította fel viszonyát, majd pedig feleségét temette el. A kozáklázadás egyre inkább az intervenciós fehérek irányítása alá került, ekkor ~ Bugyonnij vörösei közé állt. Így tért vissza Tatarszkba, ahol már a szovjethatalom rendezkedett be. Multbeli tetteiért a letartóztatás fenyegette, ezért újra ellenforradalmi bandába állt; egy tűzharcban elvesztette Akszinyát, akivel nemrégiben ismét felújította kapcsolatát. A bujdosást megelégelve s mindenre felkészülve végül hazaindult; már szüleit és lányát sem találta életben, csak fia, Misotka jött eléje. – A sok cselekményszálon futó nagy regénynek ~ élete és sorsa a fővonala, amely élet a kozákság sorsát és e századi nagy dilemmáját példázza erőteljesen. ~ a hagyományos kozákerények hordozója: harcban bátor, férfias szenvedélyű, kitartó és szülőföldjéhez hű. Egyéni vonása a döntésre való képtelenség. Ahogy felesége és szeretője között ingadozik, úgy változik számos alkalommal politikai állásfoglalása, vagy egyszerűbben szólva (hisz a politikai képzettség és tudatosság hiányzik belőle) annyiszor áll át egyik harcoló féltől a másik oldalára. Solohov írói érdeme, hogy ~ből nem faragott a kor hivatalos követelményei szerinti „pozitív hőst”. A bolsevizmussal vagy legalábbis a szocialista eszmékkel rokonszenvezők, a forradalmárok (Stockman, Misa Kosevoj, Podtyelkov) a regény mellékalakjai között találhatók; az ő hatásuknak tulajdonítható, hogy ~ viharos katonaélete egy-egy szakaszában a vörösök mellé áll.
