Jeanne d'Arc

Teljes szövegű keresés

Jeanne d'Arc [zsanndark] – francia parasztlányból lett népfelkelő hadvezér, később Szent Johanna, Franciaország nemzeti szentje, az „orléans-i szűz” (1412-1431). Mennyei látomások buzdítására a tizenhat éves lány sereget gyűjtött, és felszabadította az angoloktól ostromolt Orléans-t, az angolokat több más csatában is legyőzte, és a dauphint Reimsben VII. Károly néven királlyá koronáztatta. Árulás folytán a burgundi herceg fogságába került, aki kiszolgáltatta őt az angoloknak; angol követelésre egy francia inkvizíciós bíróság Rouenban boszorkánynak nyilvánította őt, és a város főterén máglyán elégették. ~ fellépése nemcsak csodával határos kuriózum, hanem valódi történelmi tett volt: felrázta a nyomasztó angol hadi fölénytől bénult francia nemzetet, és nagy lendületet adott a harcnak, amely végül a betolakodók teljes kiszorításához vezetett. – ~ alakja már a közvetlen kortársakat megragadta (Villon, Christine de Pisan egy-egy verse), a XV. század francia irodalmában chanson de geste-et, balladát és latin nyelvű eposzt ihletett; ezekben hol a bibliai Judithoz, hol Pentheszileiához hasonlítják. ~ Shakespeare VI. Henrik c. krónikás színművének első részében lép be a „nagy” irodalomba. Itt Dunois vezeti a dauphin elé, aki cselből szerepet cserélt egy udvaroncával, de a trónterembe lépő lány azonnal felismeri a valódi királyfit, így téve bizonyságot a tetteit vezérlő felsőbb erőkről. (Ezt a Holinshed és Grafton krónikáiban feljegyzett mozzanatot a téma későbbi színpadra állítói is többnyire felhasználták.) Károly próbaképpen párbajra hívja, de a szűz felülkerekedik. A király hol szentet lát ~ ban, hol amazont, és ígéretet tesz, hogy feleségül veszi, ha győzelemre segíti. A szűz puszta rábeszélő képességével ráveszi Burgund herceget, hogy az angoloktól pártoljon vissza a franciák ügyéhez, ám hadi szerencséje így is lehanyatlik, York párharcban legyőzi és elfogja, és parancsára máglyára vetik. Nemzeti elfogultságából érthető módon Shakespeare nem láthat és láttathat Isten küldötte szentet abban, aki az „igaz angol ügy” ellenében győzelemre segítette a franciákat. Az ő beállításában ~ valóban boszorkány, aki démonok és ártó szellemek segítségével űzi praktikáit. Bár fellépésében van sugallatos erő, végül még jellemtelennek is mutatkozik: a kivégzés előtt megtagadja egyszerű paraszt apját, mert magát előkelő származásúnak hazudta (a szerző itt elfelejti, hogy ~ már a legelső jelenetben pásztor lányának vallotta magát), és hogy a máglyahaláltól megmeneküljön, azt állítja, hogy teherbe esett a dauphintől. – Voltaire Az orléansi leányzó c. komikus eposzában a hősnőt durva paraszti környezetben látjuk, amint a szüzessége megejtésére áhítozó béreslegényekkel hadakozik. A nagy antiklerikális író szatírájának éle igazában nem a nemzeti hősnő, hanem a csodák és sugallatok szerinte babonás hite ellen irányult. – Romantikus, idealista eszmék jegyében írta meg Az orléans-i szűz c. verses drámáját Schiller, s koncepciója érdekében a történelmi tényeket is átformálta. Az ő Johannája, számos győzelem után, egy csatában szemben találja magát az angol Lionel tábornokkal, hirtelen szerelemre lobban iránta, és képtelen megölni őt. Ezzel megszegi az isteni megbízatást, sorsa megfordul, és fogságába esik az angolokkal paktáló anyakirálynénak, Isabeau-nak. Ám ekkor magába száll, elutasítja Lionel heves közeledését, és csodás módon megszabadul bilincseitől. Újra a hadszíntérre lép, és egy győzelmes csatában súlyos sebet kap: halála előtt látomásban tárul szeme elé a rá váró mennyei üdvösség. Schillernél a szerelem és a könyörületesség emberi indíttatása és az ezeket szigorúan tiltó isteni parancs konfliktusában vergődik a szűz, s a romantikus felfogásnak megfelelően az eszme diadalmaskodik a gyarló valóság felett. – Shaw Szent Johanna c. színműve ~ szentté avatása (1920) nyomán született. E darabban Johanna nem a misztikus élmények szentje, hanem a logikusan végiggondolt gondolatok páratlan önbizalmú és erélyű valóra váltója, a küldetésében feltétlenül bízó ember, akit jó ösztöne és bizonyos hatalmi érdekek találkozása segít a csúcsra. Amíg a szerencse kíséri, lépten-nyomon csodák állnak elő; amikor a játszma átalakul s ő a hatalmi érdekek útjába kerül, könyörtelenül összezúzzák. Az inkvizíciós bíróság előtt, koncepciós perében ~ arra is hajlandó, hogy visszavonja vallomását mennyei küldetéséről, hisz egészséges lelkű ifjú lány, élni is szeretne még, de megtudva, hogy a halál alternatívája csak az örök rabság lehet, inkább a máglyát választja.– A ~ -kal foglalkozó drámai és regényes művek meg költemények száma félszázas nagyságrendű, és íróik között találhatók a fentieken kívül Southey, Coleridge, Banville, id. A. Dumas, Mark Twain, Bernanos, Claudel, Péguy, Anouilh és Brecht; Schiller nyomán Verdi és Csajkovszkij operát, Claudel szövegére Honegger oratóriumot írt róla.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages