Orlando
Orlando1 – frank lovag, Károly császár rokona és palotagrófja, Boiardo Szerelmes Lóránt és Ariosto Őrjöngő Lóránt c. lovageposzának címszereplője. A császár seregében harcolt a hispániai mórok ellen. Amikor Angelica feltűnt a keresztény lovagok táborában, sokakkal együtt ő is szerelemre gyúlt iránta. Szerelme ábrándos és szűzies volt, de annál hevesebb, elvonta őt a harcoktól, és szembeállította barátjával és riválisával, Rinaldó1val. Amikor a lány hazatért Kínába, ~ utána ment, megszabadította országát a rátörő ellenségtől, s vele együtt tért vissza Európába. Egyre csak Angelica után járt továbbra is, folyton szem elől tévesztve, főleg mert nemes lovagi tettek miatt útját lépten-nyomon meg kellett szakítania. Megtudva, hogy egy tengeri sárkány fenyegeti szerelmét, legyőzte a fenevadat, csakhogy addigra a lányt már Ruggiero megszabadította. Végre ~nak tudomásul kellett vennie, hogy szíve hölgye mást szeret, s ettől megháborodott, őrült tetteket vitt végbe, mígnem egy lovagtársa, Astolfo a holdba nem szállt a szárnyas csodalovon, a Hippogriffen, és le nem hozta neki elveszett eszét. ~ ekkor újra részt vehetett urának a mórok elleni diadalmas hadjáratában. – ~ azonos Roland lovaggal, de olasz nevén és az olasz szerzők tollán már nem a hit elszánt és kemény harcosa, hanem épp ellenkezőleg, hóbortos szerelmével a legnagyobb bajba juttatja a keresztény sereget. A gáláns és nagylelkű kalandokba bódult, varázslókkal hadakozó kóbor lovagnak lett a prototípusa, azé a figuráé, amelyet utóbb Cervantes nevettetett ki Don Quijote alakjában.
