Svejk
Svejk – prágai kutyapecér, majd katona, Hasek Svejk, a derék katona c. regényének címszereplője. Békés kutyakereskedőként érte az első világháború kitörésének híre törzshelyén, a Kehely kocsmában, s megjegyzéseiért felségsértés gyanújába került; megjárta a fogdát, az elmegyógyintézetet, majd a behívóparancs után a szimulánsok kórházát és a helyőrségi fogdát. Rendíthetetlen kedélyével mindenütt megúszta a nehezét; előbb Katz páter, majd Lukás hadnagy tisztiszolgája lett. A túlbuzgalmából eredő botrány miatt gazdájával együtt a frontra indították. Újabb kalamajkák során századordonánccá lépett elő, s míg vonatjuk Magyarországon át vánszorgott a front felé, vígan mulatta az időt bajtársaival, a jó humorú Marek önkéntessel, a magyarfaló Vodicka árkásszal, a nagyétkű Baloun pucerrel és a tudákos Biegler kadéttal; csak a rosszindulatú Dub hadnagy szerzett sok kellemetlenséget nekik. ~ számos alkalommal elkeveredett alakulatától, többször nézték orosz spionnak s fenyegette az akasztófa, de bolond szerencséjével mindent átvészelt, s viruló egészségben, jó kedéllyel ért el a frontvonalba. – ~ különös hős, nem lázad sorsa ellen, végtelenül jóhiszemű; nincs „életstratégiája”, mindig csak a pillanatnyi helyzetet akarja megúszni, de ebben kifogyhatatlan leleményességet tanúsít. Sokszor titulálják még jóakarói is idiótának, s nem egészen alaptalanul, de bárgyúságával jól megfér ösztönös életbölcsessége, derűje és az a képessége, hogy minden alkalomhoz és helyzethez egy spontán humorú és találó anekdotát adjon elő. Ennek a szatirikus regénynek nem ő a céltáblája. Egyesek szerint a cseh nép életrevalóságát képviseli, bár ezt az önportrét aligha vallja szívesen minden cseh a magáénak. Az író is érezhetően kedveli hősét, aki szatirikus célját közvetve szolgálja: a császári hadvezetést teszi nevetségessé rajta keresztül azáltal, hogy képviselői többnyire még ~nél is idiótábbnak bizonyulnak, rendelkezéseik ostobaságát pedig épp az a túlbuzgalom teszi nyilvánvalóvá, amellyel a derék katona végrehajtja őket.
