Abüsszosz
Abüsszosz A g. abüsszosz szó eredeti jelentése: »szakadék, mélység«. A LXX-ban mintegy 25-ször fordul elő, többnyire az 1Móz 1,2-ben lévő »mélység«, az özönvizek, örvények (Zsolt 42,8) és a halottak világa (Zsolt 71,20) jelölésére. Az ÚSZ-ben az alvilágot jelenti, egyrészt mint az engedetlen lelkek börtönét (Lk 8,31; Jel 9,1), másrészt mint a halottak birodalmát (Róm 10,7). A késői zsidóságban nyilván perzsa és hellénista képzetek befolyása következtében egyre inkább a hűtlen lelkek börtönét jelenti (Júd 6; 2Pt 2,4).
Az ÚSZ-ben, ill. a Jel-ben az abüsszosz, mint a lelkek börtöne, zárt helynek tűnik (Jel 9,1; 20,1.3), és az alvilág angyala - tehát nem a sátán! - uralma alatt áll (Jel 9,11). Bejárata egy kútszerű nyílás, amelyen keresztül feltör az alvilág tüzének a füstje (Jel 9,2). Lakói az Antikrisztus (a fenevad, Jel 11,7; 17,8), az alvilág angyala (Abaddón, Jel 9,11), a démonok (Lk 8,31) és a földi skorpiók (Jel 9,3). A parúzia után magát a sátánt is ide zárják az ezeréves birodalom idejére (Jel 20,1-3). A lelkek fogságának az ÚSZ-i képzetében az fejeződik ki élesen, hogy Istennek hatalma van a vele ellenséges szellemi hatalmak felett is.
