Agóra
Agóra Eredetileg gyűlést jelentett, később, tágabb értelemben már a népgyűlés helyét, a piacot, a nyilvános élet középpontját is. Agórája minden g. városnak volt. Rendszerint négyszögletűre építették és oszlopcsarnokokkal vették körül. Mivel ez volt az állami élet központja, körülötte helyezkedtek el a templomok, az istenek szobrai és a középületek. A középületek mellé hűs csarnokok, üzletek, borbélyműhelyek és szórakozóhelyek épültek.
Az ev-okban említett piacterek sokban különböztek az ApCsel-ben olvasható agórától. Az ev-ok zsidó-palesztin piacterekről beszélnek, amelyek inkább »üzletutcák« voltak, hasonlók a mai K-i bazárokhoz, ahol gyerekek játszottak (Mt 11,16), betegek feküdtek, akiket Jézus meggyógyított (Mk 6,56), tétlenül álldogáltak az emberek (Mt 20,3) és köszöntötték az írástudókat (Mt 12,38). - Ettől a formától alapvetően különböztek a g. piacterek, ahol a hangsúly nem a kereskedelmen, hanem az állami életen és a politizáláson volt. Pált és Szilászt Filippiben az agórára hurcolják a hatóság elé (ApCsel 16,19), Athénben pedig itt bukkan rá Pál az Ismeretlen Isten oltárára és itt vitázott azokkal, »akiket éppen ott talált« (ApCsel 17,17-23).
