Agrippa
Agrippa Ezen a néven két zsidó király uralkodott: Nagy Heródes és Makkabeus Mariamné unokája, ill. dédunokája.
1. I. Heródes Agrippa - akit az ÚSZ »Heródes király«-nak nevez - Nagy Heródes Kr. e. 7-ben kivégzett Arisztobulosz nevű fiának és Berenikének volt a fia. Kr. e. 10/9 táján született. Kicsapongó életet élt Rómában, ahol Drususszal, Tiberius fiával és a radikálisokkal tartott barátságot. Ezért végül Tiberius császár letartóztatta. Caligula szabadlábra helyezte és Kr. u. 37-ben kinevezte Fülöp utódaként tetrarkhának, É-Palesztina urának. Miután a sógorát, Heródes Antipászt árulással bevádolta, 39-ben az ő negyedes fejedelemségét, Galileát és Pereát is megkapta. Végül 41-ben Claudius császár neki adta a Nagy Heródes óta római procurator által kormányzott Júdea és Samária tartományokat is. Így 41-44 között ténylegesen egész Palesztina királya volt.
Látszólag megtartotta a törvényt és fellépett a fiatal keresztyénség ellen. Az idősebb Jakabot megölette, Pétert pedig bebörtönöztette. (ApCsel 12,1-11). Pompás építkezései, a Rómát utánzó cirkuszi játékai és színházai mellett azonban szerette volna fellazítani a Rómától való függőséget is. Ezért Jeruzsálemtől É-ra egy új, ún. »harmadik fal« építésébe kezdett, amit később Claudius császár leállíttatott.
44 nyarán váratlanul meghalt. Az ApCsel 12,21-23 szerint a trónján ülve beszédet mondott, amikor a nép istenként kezdte tisztelni. Ekkor az Úr angyala azonnal lesújtott rá, »amiért nem Istennek adta a dicsőséget«. A büntetése az volt, hogy »férgek emésztették meg«, úgy pusztult el (ApCsel 12,21-23). Némelyek ezt úgy értelmezik, hogy valami gyomorbetegség okozta a halálát. Halála után azonban a rómaiak jobbnak látták az országot újból procurator alá helyezni.
2. II. Heródes Agrippa - I. Heródes Agrippa és Küprosz fia, Bereniké és Druzilla testvére - akit az ÚSZ »Agrippa király«-nak nevez (ApCsel 25,13), Kr. u. 27 körül született Rómában és ott is nevelkedett. Mivel apja halála idején még 17 éves ifjú volt, a rómaiak kizárták a trónutódlásból. Alig múlt el azonban 20 éves, amikor Claudius császár előbb elhunyt nagybátyja utódaként a libanoni Khalkisz királyává nevezte ki, majd megbízta a jeruzsálemi templom feletti felügyelettel, amelyhez hozzátartozott a főpap kinevezési joga is. 53-ban Fülöp és Liszániász tetrarkhiájának, negyedes fejedelemségének a királya, amihez Nero császár később még Galileából és Pereából is adott területeket.
Nevét az ÚSZ Pál perével kapcsolatban említi. Testvére, Druzilla révén Félix helytartó sógora volt. Amikor Porciusz Fesztusz lett Félix utóda, Agrippa király és Bereniké Cézáreába érkezett, hogy köszöntse az új procuratort. Ekkor kérte fel őt Fesztusz, mint szakértőt, hogy nyilatkozzék Pál ügyében (ApCsel 24,24; 25,13-26,32). Pál boldognak tartja magát, hogy előtte védekezhet, mivel a király kiváló ismerője a zsidók minden szokásának és vitás kérdéseinek. Pál meghallgatása után a helytartó és a király egyetértenek abban, hogy semmi halálra vagy fogságra méltót nem tett Pál. Agrippa azt mondta Fesztusznak: »Szabadon lehetne bocsátani ezt az embert, ha nem fellebbezett volna a császárhoz« (ApCsel 26,32).
Az ő uralkodása alatt, 62-64 között fejezték be a jeruzsálemi templom építését és tört ki a 66-tól 70-ig tartó zsidó háború. Agrippa végig a rómaiak oldalán állt. Ezért Vespasianus császár megnövelte az országát. A magánéletével azonban sok botránkozást okozott, mivel nem nősült meg, hanem a testvérével, Berenikével élt együtt, akinek két férje meghalt, a harmadiktól pedig elvált. Élete végéről nem sokat tudunk. Jeruzsálem eleste után Rómába költözött, így a halála évéről is csak találgatások vannak (93-100 között). Országát a rómaiak később Szíria római provinciáihoz csatolták. (Ld. még HERÓDES).
BF
