Akkád birodalom

Teljes szövegű keresés

Akkád birodalom Mezopotámia D-i részén, ahol a későbbi Babilónia központi területe volt, a Kr. e. 3. évezred közepén jelentek meg az első sémita népcsoportok, ezek voltak az akkádok. Tőlük délebbre már az évezred elején városállamokban élt a SUMÉR nép, amelynek hamarosan szembe kellett néznie az akkádok támadásaival. Eleinte még sikerült visszaverniük őket, utóbb azonban már nem tudták kivédeni az akkád támadásokat, és kénytelenek voltak meghódolni az első nagy akkád uralkodó, Szargon idejében. Ő alapította meg az akkád birodalmat, amely Kr. e. 2350-2150 között állt fenn D-Mezopotámiában. A nép és ország a fővárosról vette a nevét, azt hívták Akkádnak, régies formája: Agade. A város romjait eddig nem sikerült megtalálni, pedig bizonyára sok adattal egészítené ki az akkád birodalomról és Szargon dinasztiájáról eddig eléggé hézagos ismereteinket.
Szargon származása a legendák homályába vész. Saját életrajza szerint úgy látszik, hogy anyja egy papnő lehetett, aki titokban szülte meg gyermekét, aztán egy kis csónakba téve, az Eufrátesz habjaira bízta. Egy »vízmerítő« ember találta meg, aki felnevelte, és megtanította a kertészkedésre. Mint kertész került Kis városának királyi udvarába, ahol aztán magas tisztségre jutott, a király halála után pedig magához ragadta a hatalmat. Szargon neve (akkád formában: Sarrukin) valószínűleg azt jelenti, hogy az igazi, a törvényes uralkodó, s e név talán éppen származása és trónra kerülése homályos voltát próbálja feledtetni. - A legendás elbeszélésnél sokkal határozottabb képet ad az a felirat, amely szerint elfoglalta Urukot, Lagast és más sumér városokat, és - a későbbi hódítók által is kedvelt kifejezéssel élve - »megmosta fegyverét« a tenger (itt a Perzsa-öböl) vizében. További háborúi során meghódította a K-re eső Élámot, továbbá É-Mezopotámia és Szíria nagy részét. Kétségtelen, hogy ő volt az ókori Mezopotámia első nagy birodalom-alapítója. Az ő több mint ötvenéves uralkodása után rövidebb ideig és kevésbé szerencsésen uralkodott egymás után két fia. Azután következett az akkád birodalom másik nagy uralkodója, Szargon unokája: Naram-Szin. 37 évig tartó uralkodása alatt szintén sok hadjáratot vezetett, így tartva fenn hatalmát a birodalom leigázott, de gyakran lázadozó tartományai fölött. Ő vette fel először a későbbi uralkodók által is szívesen használt címet: »a négy világtáj ura«. Fennmaradt egy dombormű, amely a (Zargosz) hegyvidék csúcsai felé győztesen vonuló Naram-Szint ábrázolja, fején olyan sisakkal, amelyen szarvak vannak. A kor szimbolikus ábrázolása szerint azt jelentette ez, hogy istennek tartotta magát. Az egykori irodalom legendákat költött alakja köré, úgy nevezték, hogy »a világ meghódítója«.
Az akkád korszak végén egy »hegyi nép«, az É felől jövő gútiak támadtak rá D-Mezopotámiára, és véget vetettek az első nagy sémita birodalomnak. A fővárost, Akkádot is lerombolták; a régi írásbeli emlékek szerint barbár módon pusztítottak mindenütt, a sumér feliratok »a hegyek sárkányainak« nevezték őket. A gútiak uralma ugyan nem tartott soká, mintegy fél évszázad múlva azonban sumér reneszánsz következett, s a sémiták újabb népvándorlási hullámok után megerősödve alapítanak újra birodalmat.
Az akkád és sumér nép egymás mellett élése alapjában véve nem volt igazán, ill. nem volt mindig ellenséges. A két nép idővel össze is olvadt. Az akkádok (és az utánuk következő sémiták) átvették a sumér kultúra fontosabb elemeit, még a vallás, az istenhit sok vonását is. Az istenek világát s a részben azzal összefüggő kozmogóniát azonban saját sémita rendszer szerint formálták. Mindez igazán csak a következő évezredben, az amorita korszakban alakult ki.
TK

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages