Akkó
Akkó Tengeri kikötőváros egy kiugró földnyelven a Karmel-hegy és Tírusz között. Már egy Kr. e. 19. Szd.-ból származó egyiptomi cseréptábla említi. Ebben az időben a száműzöttek helye volt. Az Amarna-levelekben is találkozunk vele Kr. e. 1400 körül. A honfoglaláskor Ásér törzse kapta örökségül (Józs 19,30k), de az izráelita törzsek sohasem tudták elfoglalni (Bír 1,31). Asszurbanipal Kr. e. 640-ben megbüntette. A perzsa hódítások idején Egyiptom elleni fegyverraktár lett. I. Ptolemaiosz egyiptomi uralkodó Kr. e. 312-ben lerombolta a várost, de II. Ptolemaiosz újjáépíttette és róla kapta a Ptolemaisz nevet. Ezután a Szeleukidák fejlesztették hellenista várossá, amelyben Kr. e. 143-ban Makkabeus Jonatánt csapdába csalták és megölték (1Makk 5,15; 12,46kk).
A rómaiak Kr. e. 65-ben foglalták el. Josephus Flavius zsidó történetíró a Zsidó háború c. művében azt írja, hogy Nagy Heródes gümmasziónt, gyakorlópályát építtetett benne (I.21,11). Claudius császár veteránkolóniává tette. Az itt élő gyülekezetet Pál is meglátogatta (ApCsel 21,7).
