Állatszimbolika

Teljes szövegű keresés

Állatszimbolika 1. Fogalma. A g. szümbolon (szimbólum) eredetileg két pontosan összeilleszkedő tárgy (pl. kettétört gyűrű), amit barátok, szerelmesek, kereskedők, titkos megbízatásban járók adtak egymásnak. Ennek akkor volt jelentősége, ha egy harmadik személy által érintkeztek egymással. Ez esetben odaadták megbízottuknak a jelt, aki ennek felmutatásával igazolta magát. Ebből következik a szimbólum alapjelentése: ismertető jel, jelkép, amely a képzettársítás folytán nem csak a kifejezendő fogalmat helyettesíti, hanem azzal kapcsolatban különböző érzéseket, hangulatokat, egész gondolatsorokat tud ébreszteni, elindítani. Egy kép, jelkép mindig sokkal többet ki tud fejezni, mint valamilyen fogalom. A K-i emberekre, így az izráeliekre is, jellemző a képies gondolkodás, ami híven tükröződik a B-ban is. A szimbolika a szimbólumok gyakorlati felhasználása, a szimbólumoknak valamilyen összefüggésben vett rendszere, összessége. A vallások szívesen alkalmazzák a szimbolikus nyelvet egyetemes igazságok kifejtésére, vagy ott, ahol az emberi értelem véget ér. A szimbolikus nyelv különösen fontos szerephez jutott az apokaliptikában: részben a kifejezhetetlen dolgok kifejezésében, és a kijelentett dolgok elrejtésében. Sok minden válhat szimbólummá (növények, tárgyak, színek). Az állatszimbolika a szimbólumok gazdag világának kimetszett, az állatokra vonatkozó része.
2. Jelenségvilága. A szimbólumok világa rendkívül gazdag. Jellemző vonásuk, hogy csak nagyon ritkán egyértelműek. Erkölcsi értelemben kifejezhetnek jót és rosszat egyaránt, s ezeken belül is számos jelentésük lehet. Ezért kell nagyon vigyázni a szimbólumok értelmezésénél. Mindig abban az összefüggésben kell keresni az értelmüket, amiben előttünk van. Egyértelműen csak jó értelemben nagyon kevés állat szerepel a B-ban. Ilyen pl. a szarvas és a galamb. A szarvas a tiszta vágyakozás, Isten utáni epekedés példája (Zsolt 42,2). A keresztyénség első szd.-aiban a vizet összefüggésbe hozták a keresztség vizével és az élet vizével. A szarvas a megkeresztelendő lelkét, vagy magát a keresztyén hívőt jelképezi. Képzőművészeti alkotásokon az élet vizének forrásánál szarvasok vannak. De jelképezi magát Krisztust is, aki legyőzi a kígyót. A szarvas és a kígyó ellenségeskedéséről már az ókori ábrázolásokon is van szó. Az ókeresztyén időkből pedig több legenda is tudósít arról, hogy a szarvas le tudja győzni a kígyót, mivel az élet vizének forrásából iszik. A galamb a jó hír (az élet, megszabadulás, béke), a szelídség és a Szentlélek szimbóluma (1Móz 8,11; Mt 10,16; 3,16).
Számos állat van, amelyek csak rossz értelemben szerepelnek a tisztátalanság, az erkölcstelenség, az álnokság, a ragadozás, a pusztítás, a pusztulás, a gonosz szellemi lények kifejezésére, pl. a disznó (Mt 7,6; 2Pt 2,22), farkas (Mt 7,15; Jn 10,12, ApCsel 20,29), sáska (Jel 9,3kk).
A legtöbb állat jó és rossz értelemben egyaránt szerepel, pl. az oroszlán (erő, hatalom, méltóság - alattomosság, pusztítás, az ördög, Zsolt 7,3; 10,9; 17,12; 22,14; 1Pt 5,8), a holló, amely megbízhatatlan hírnök, mert nem tér vissza (1Móz 8,6k), kivájja a bűnösök szemét (Péld 30,17), s táplálta Illést (1Kir 17,4kk).
3. A kultuszban. A szimbólumoknak fontos szerepük van a kultuszban. Az áldozati állatok a bűnös, vagy a hálaadó embert jelképezik (3Móz l,3kk; 6,1kk). Ez különösen szépen fejeződik ki a poklos ember megtisztulásakor bemutatott áldozat esetében. A megtisztulni akarókért két tiszta madarat kellett vinni. Az egyik madarat megölték, a másikat szabadon eresztették. Az egyik madár a halált, a másik az életet jelképezte.
4. Az ÓSZ és az ÚSZ közös szimbólumai. Vannak olyan állatszimbólumok, amelyek mind az ÓSZ-ben, mind az ÚSZ-ben megtalálhatók, zömmel úgy, hogy az értelmük elmélyül, ill. a bennük lévő rejtett tartalom feltárul. Az 1Móz 3,1kk és a Jel 20,2 között hatalmas ív feszül: az ősi kígyó azonos a sárkánnyal, az ördöggel, a sátánnal. A páskabárány (2Móz 12,1kk.43kk) az Isten Bárányának az előképe, aki elveszi a világ bűneit (Jn 1,29), aki egyedül méltó a lepecsételt könyv átvételére, a pecsétek feltörésére (Jel 5,1kk). Jákób áldása, amit Júdának adott (1Móz 49,8k), Jézus Krisztusban öltött teljesen testet: Ő a Júdából való oroszlán (Jel 5,5).
5. Az álmokban és az apokaliptikus iratokban. Az állatszimbolikának különösen fontos szerepe van az álmokban és az apokaliptikus iratokban. A fő sütőmester álmában a kalácsot csipegető madarak a halál hírnökei (1Móz 40, 16kk). A fáraó álmában a hét bő esztendőt hét kövér, a hét szűk esztendőt hét sovány tehén jelképezi (1Móz 41,1kk). Dán-ben a négy vadállat, majd a kos és a bak különböző világbirodalmak szimbólumai (Dán 7,1kk; 8,1kk). A Jel különösen gazdag szimbólumokban, állatszimbólumokban is. Az Isten királyi széke körül lévő négy élőlény közül három valamilyen állathoz hasonlít, nevezetesen oroszlánhoz, bikához, sashoz. Már a keresztyénség első szd.-aitól a négy lényt a négy ev szimbólumának tekintették. Az azonosításban eltérések vannak, a legelfogadottabb a következő: az oroszlán = Mt, az ember = Mk, a bika = Lk, a sas = Jn. A Sátánt a sárkány (Jel 12,3.9), az Antikrisztust a hétfejű és tízszarvú fenevad (Jel 13,1kk), a hamis prófétát pedig a kétszarvú fenevad szimbolizálja (Jel 13,11kk). A különböző szimbólumok olykor összefonódnak, pl. az állatszimbólumok és a színszimbólumok (Zak 6,1kk; Jel 6,2kk; 17,3).
NA

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages