Ammón
Ammón H. cammón. A Jordántól K-re, Móábtól É-ra, a sivatag határán elterülő ország. Ezen a néven csak az 1Sám 11,11 és a Zsolt 83,8-ban, egyébként Ammón fiai, ammóniak. Ősapjuk Lót és kisebbik lányának nászából származott (1Móz 19,38). Határukra vonatkozó adatok: 4Móz 21,24; 5Móz 2,37; 3,16; Józs 12,2; 13,10.25. Fővárosa Rabbat-Ammón.
Izráellel rokon nyelvű, vele ellenségeskedő nép. A honfoglaláskor területüket nem foglalták el, de lehet, hogy hátrább szorították őket, mindenesetre elzárták terjeszkedésük útját. Igyekeztek Izráel kárára terjeszkedni (Bír 3,13k; 10,7k; 11,13.33).
Az ezredforduló táján döntő előnyomulásra készülnek Náhás vezetésével. Jábés-Gileádot ostromolják és nem elégszenek meg a behódolásukkal. Ebből arra következtethetünk, hogy a város elfoglalása után tovább akartak nyomulni, további területeket szerezni. Saul első nagy haditette, ami megalapozta királyi méltóságát, a város felszabadítása (1Sám 11). Később tovább hadakozott velük (1Sám 14,47).
Dávid két hadjáratban veri le és kapcsolja birodalmához (2Sám 10; 11,1; 12,26). Valószínűleg helyi dinasztia uralkodott további vazallusként, mert Salamon háremében ammóni nők is voltak, akiknek áldozóhalmot is építtetett (1Kir 11,1.7). Fiának Roboám királynak az anyja Naamá, ammóni nő (1Kir 14,21.31). Valószínűleg így akarta jobban magához csatolni az ammóni vazallus dinasztiát.
Asszír felirat szerint önálló királyként vesz részt a 853-as karkari csatában, Izráeltől nyilván a birodalom kettészakadása után vált el. Megismétlődő csatározásokra utal a 2Krón 20; 27,5; Ám 1,13. Később már csak távolról jelenik meg a B látóterében. (Ld. még TÓBIÁS).
CP
