Annálesz
Annálesz Az annales latin szó, évkönyvet, krónikát jelent: olyan hivatalos feljegyzéseket, amilyeneket az ókori K-en minden királyi udvarban vezettek az ezzel megbízott udvari tisztviselők. Leírták ezekben évről évre a királyok viselt dolgait, háborúikat, nagy építkezéseiket, esetleg más fontosabb politikai eseményeket, rendkívüli természeti jelenségeket. Az asszír és babiloni annáleszek pl. igen értékes forrásai az ókori történetírásnak; számunkra azért is fontosak, mert említve vannak bennük olyan háborúk, amelyek az ÓSZ lapjain is olvashatók; találkozunk bennük júdai királyok neveivel, mint háborús ellenfelekkel, vagy adófizetőkkel. Tudomást szerzünk egy olyan háborúról is, amelynek megvan a B-i vonatkozása, maga a B mégsem ír róla (Kr. e. 854-ben a karkari csata, melyben Aháb király is részt vett). Az annáleszek adatai nagy segítséget nyújtanak a B-i történetek dátumainak meghatározásához.
Feljegyzések készültek Izráel és Júda királyainak az udvarában is. Az ÓSZ hármat nevez meg: Salamon történetének a könyve (1Kir 11,41), Izráel királyainak a történetéről szóló könyv (1Kir 14,19 stb) és Júda királyainak a történetéről szóló könyv (1Kir 14,29 stb). A Károli-fordítás »krónikás könyveknek« nevezte őket (nem tévesztendők össze az ÓSZ-ben lévő Krónikák könyveivel). Maga a B-i történetírás a Kir és Krón könyveibe viszonylag keveset vett át ezekből az annáleszekből; a felhasznált anyagot is értékelően dolgozta fel, azt tartva lényegesnek, hogy Izráel és Júda királyai hűségesek voltak-e az Úr szövetségéhez és törvényeihez, vagy sem. Több eseményre csak utalás történik azzal a megjegyzéssel, hogy egy-egy király egyéb tettei le vannak írva az említett történeti feljegyzésekben, évkönyvekben. Sajnos ezek az évkönyvek az asszír és babiloni háborúk idején nyomtalanul elvesztek.
TK
