Apokrifus evangéliumok
Apokrifus evangéliumok Azokat az ev-okat, melyeket nem vettek be az ÚSZ-i iratok gyűjteményébe, »apokrifus«-oknak nevezték. Az apokrüphosz = »elrejtett« g. szó olyan tárgyak jelzője volt, melyeket vagy nagy értékük, vagy tartalmuk miatt elrejtve tartottak. Mivel a KÁNONba csak 4 ev került, minden egyéb ev-ot apokrifosnak tekintettek. Utóbbiak közül sok csak töredékeiben van meg, mások teljes terjedelmükben.
I. A gyermekség ev-ok közt a legfontosabb Jakab ún. Proto (»elő-«) ev-a. Részletesen szól Szűz Mária születéséről és gyermekkoráról, arról, hogy Máriát az idős, többgyermekes József magához fogadta. Szerepel még az elbeszélésben Heródes, a bába, a bűnös Salome, Zakariás és Erzsébet. A történet Zakariás pap meggyilkolásával végződik. - Tamás elbeszélése az Úr gyermekkoráról. Többféle címe és fordítása maradt fenn. Az írót főként a gyermek Jézus cselekedetei és bölcsessége érdekelték, mindezt a pogány legendák szellemében beszéli el.
II. Jézus feltámadása utáni beszélgetéseivel több apokrifus irat foglalkozik. 1. Az ún. Freer-Logion-ban található beszélgetés, ami ott Mk 16,13 és 15 közt helyezkedik el. Ezt a rövid beszélgetést a g. nyelvű ÚSZ szövegváltozatai közt is megtaláljuk. 2. Az Epistola Apostolorum olyan, mintha a 11 tanítvány levelet írt volna a keresztyénekhez s ebben a feltámadott Úrral való beszélgetéseiket és a feltámadott Úr tetteit írták volna meg. Ebben az iratban - melyek kopt és etióp változatban maradtak fenn - a gnosztikus tanítás elleni gondolatokat találunk. 3. Rövid, kopt nyelvű töredék.
III. Zsidókeresztyén ev-ok. 1. Nazurénusok ev-a. Csak töredékei maradtak ránk. Szírül vagy arámul írták, sok rokon vonást mutat fel a kanonikus Mt-val. A Szíriában élő zsidókeresztyének körében keletkezett kb. a 2. szd. közepén. 2. Ebioniták ev-a. Az előzővel egykorú. G.-ül írták, törekédei maradtak fenn, melyek Keresztelő János tevékenységéről, a tanítványok elhívásáról és Jézus megkeresztelkedéséről szólnak. Az EBIONITA irat Jézus istenfiúságát csupán arra vezette vissza, hogy megkeresztelkedése alkalmával egyesült a Szentlélekkel. Az irat ellenzi a templomi áldozatok bemutatását és a húsevést. 3. Héberek ev-a Csak töredékei maradtak meg, eredetileg majdnem olyan hosszú volt, mint Mt ev-a. Jézus mellett Jakab a főszereplője.
IV. Az Egyiptomiak ev-a nem azonos a hasonló című gnosztikus irattal. Egyházatyák idézeteiben maradtak fenn töredékei. Egyiptomi pogánykeresztyének körében keletkezett a 2. szd.-ban.
V. Péter ev-a. Pilátus kézmosásával kezdődik, a feltámadott Jézusnak a tengernél való megjelenésével (vö. Jn 21) végződik. A 2. szd. közepe körül készült valószínűleg Szíriában, gnosztikus hatásoknak kitett keresztyének körében. A feltámadást úgy akarja érvekkel és tanúkkal bizonyítani, hogy a hitnek alig hagy szerepet. ÓSZ-i idézetet viszont csak egyszer használ, akkor sem érvként.
VI. Gnosztikus ev-ok. Általános jellemzőjük: (1) A téves kozmológia = a világról való tanítás. A világot nem Isten teremtette szerintük, a világ mindenestől rossz. (2) A téves krisztológia. Jézusban elválasztják az igaz embert és az igaz Istent. (3) Téves antropológia. Az ember, szerintük legbelül bűntelen, a »megváltás« a test börtönéből való megszabadulás.
Vannak még névtelen, ÓSZ-i személyek, sőt Jézus nevében írt, egyes apostolok, szent asszonyok nevében írt ev-ok. E számos irat közül a Tamás ev-át emeljük ki, mert Jézusnak több olyan mondását hozza, mely a kanonikus ev-okban is megvan. (Ld. még APOKRIFUS IRATOK).
BJ
