Apostoli zsinat

Teljes szövegű keresés

Apostoli zsinat Az ApCsel 15, 1-29-ben említett jeruzsálemi gyűlés, amelyen a jeruzsálemi keresztyén gyülekezet és az antiókhiai gyülekezet képviselői a POGÁNYKERESZTYÉNEK és a ZSIDÓKERESZTYÉNEK zavartalan együttélésének a kérdéseit tárgyalták meg, Kr. u. 48-ban. Bár a kutatók véleménye nem egyezik, jó okunk van feltételezni azt, hogy Pál apostol ugyanerről az eseményről beszél a Gal 2,1-10-ben (ld. még APOSTOLI DEKRÉTUM).
A zsinat kiváltó oka a jeruzsálemi gyülekezet farizeusi eredetű (ApCsel 15,5) csoportjának a magatartása, akik mereven elutasították a körülmetélkedés nélküli keresztyénséget, és a mózesi törvény megtartását az üdvösség elnyerésének alapvető feltételévé nyilvánították (ApCsel 15,5). Ezért Pálék törvénymentes ev-át és az antiókhiai gyülekezet »Krisztusban nyert szabadságát« (Gal 2,4) gyanakvással figyelték. A kérdés tisztázására az antiókhiai gyülekezet küldöttséget indított Barnabás és Pál vezetésével Jeruzsálembe (ApCsel 15,2.3; Gal 2,2.3), ahol előbb bemutatták őket a gyülekezetnek (Gal 2,2 vö. ApCsel 15,4), majd megkezdődtek a megbeszélések. Beszédében Péter apostol és Jakab (az »Úr testvére«) is, a jeruzsálemi gyülekezet két vezetője, elfogadta (ApCsel 15,7-11.13-19) a Pál és Barnabás által képviselt álláspontot. Mégis, hogy az ellenzék kedvében is járjanak és a zsidó és pogány származású keresztyének közötti hétköznapi érintkezéseket lehetővé tegyék, Jakab a mózesi törvény négy rendelkezésének a megtartására kötelezi a pogánykeresztyéneket. Ezek: tartózkodjanak a bálványáldozati hús (3Móz 17,7-9), a vér (3Móz 17,10-12) és a megfulladt állat (3Móz 17,13.15), azaz a ki nem vérzett hús fogyasztásától, valamint a paráznaságtól, ahol a házasságon kívüli nemi kicsapongásra gondolhatunk, vagy pedig a 3Móz 18,6-18-ban tiltott rokonok közötti házasságra (vö. 1Kor 5,1). Ezek a törvények már az ÓSZ-ben is érvényesek voltak az Izráelben lakó idegenekre (3Móz 17,8.10.13; 18,26).
A Jakab által javasolt kikötéseket (Jakab-féle klauzulák) az apostolok és a vének az egész gyülekezettel együtt elfogadták (ApCsel 15,22), majd elhatározták, hogy Pállal és Barnabással két jeruzsálemi küldöttet, Júdást és Szilászt, indítanak Antiókhiába, akik egy levél kíséretében bemutatják az antiókhiai gyülekezetnek az apostoli végzést, a dekrétumot. A két követ küldése a pogánymisszió és az antiókhiai gyülekezet jogszerű elismerését is jelentette, egyúttal pedig Pál ev-ának és apostolságának törvényes elismerését. Ekkor történt meg a missziói munkamező felosztása: a jeruzsálemiek a körülmetéltek, az antiókhiaiak a pogányok között végzik a missziói munkát (Gal 2,9), mégpedig az eddigi formában, azaz körülmetélés nélkül.
Az antiókhiaiak sikerében nyilván szerepet játszott Pál meggyőző érvelése (Gal 2,2), de nem lehet figyelmen kívül hagyni az egyházpolitikai megfontolásokat sem: a jeruzsálemi gyülekezet jó része nemcsak eltűrte, hanem alkalmanként maga is kezdeményezte a pogánymissziót (Kornéliusz, ApCsel 10), ezért nem akarta az egyház egységét a szakítással megbontani.
A világméretű, törvénymentes ev Antiókhiából indult útnak. Pál a jeruzsálemi zsinat után lesz a pogányok apostolává (Róm 11,13), miután a pogánymissziót eszkhatológiailag a zsidómisszió elé helyezi (Róm 9-11). Az apostoli zsinat az egész oikumenére kiterjedő misszió első állomása.
VG

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages