Ár, vételár
Ár, vételár A cserekereskedelemben valaminek a kialkudott csereértéke, mai értelemben pedig valamilyen áru pénzben kifejezett értéke.
1. Hétköznapi értelemben a B többször tudósít földek eladásáról, megvételéről. Az 1Móz 23,3kk részletesen leírja, hogyan vásárolta meg Ábrahám a hettita Efróntól a makpélai barlangot temetkezési helynek, a kereskedelmi forgalomban használt négyszáz ezüst sekelért. Dávid ötven ezüst sekelért vásárolta meg Arauná szérűjét, hogy oltárt építsen ott az Úrnak (2Sám 24,21kk). Aháb király felajánlotta Nábótnak, hogy szőlőjéért jobbat ad, vagy pénzben fizeti meg az árát (1Kir 21,2). A jeruzsálemi ősgyülekezetben azért nem voltak szűkölködők, mert a hívők eladták földjeiket és házaikat, s az árát letették az apostolok lábai elé, akik azután ezeket a pénzeket szétosztották a szűkölködők között (ApCsel 4,34k; vö. 5,11kk). Olvasunk állatok, tárgyak adás-vételéről, olykor a szóban forgó dolgok áráról is. A Péld 27,26 cserekereskedelemre utal: a bárányokért ruhát, a kecskéért mezőt vehet a szorgalmas ember. Salamon kereskedői megszabott áron vásárolták a lovakat és a hadi szekereket Egyiptomban és Kevében. Egy lóért százötven, egy hadi szekérért hatszáz ezüst sekelt fizettek (1Kir 10,28k). A pusztai vándorlás során Izráel felajánlotta Edómnak, hogy megfizeti az elfogyasztott víz árát, ha átengedi őket az országán (4Móz 20,19). Jeruzsálem pusztulása után Jeremiás amiatt is kesereg, hogy vizüket pénzért ihatják, fájukért fizetniük kell (JSir 5,4). Éhínség idején az árak felszöktek. Samária ostromakor egy szamárfej nyolcvan ezüstbe, egy maréknyi szamárfej öt ezüstbe került (2Kir 6,25). A város megszabadulása után viszont egy szeá finomlisztet egy sekelért, két szeá árpát szintén egy sekelért lehetett vásárolni (2Kir 7,1). Júdás harminc ezüstöt kapott árulásáért (Mt 27,9; vö. Zak 11,12k). A végidők nyomorúságaihoz tartozik, hogy egy mérce búza egy dénár, három mérce árpa szintén egy dénár lesz (Jel 6,5k). A mózesi törvényekben is esik szó az árakról, főként jóvátételekkel kapcsolatosan (2Móz 21,21.35; 3Móz 25,16).
2. Átvitt értelemben
Mivel a vért az élet hordozójának tekintették, ezért az ára az élet árát jelenti. A gonoszok vérük árán is leselkednek (Péld 1,18). A Júdásnak adott harminc ezüst vérnek ára (Mt 27,3kk). A lelki-szellemi értékeket nem lehet semmilyen áron sem megvenni. Az élet ára olyan nagy, hogy senki sem fizetheti meg, csak Isten (Zsolt 49,9.16; Lk 12,15.19k). A derék asszony értéke sokkal drágább az igazgyöngynél (Péld 31,10), a bölcsességet (Péld 17,16; Jób 28,15kk), az igazi szeretetet, szerelmet nem lehet pénzen megvenni (Énekek 8,7). Az Isten által ajándékozott kedvező alkalmakat áron is meg kell venni (Ef 5,16, Kol 4,5), úgy, hogy megragadásukat mindennél fontosabbnak tartjuk.
3. Teológiai értelemben
A B-ban, mind az ÓSZ-ben, mind az ÚSZ-ben többször szerepel az ár, vételár a megváltással kapcsolatosan. A babiloni fogságban levő Izráelt azzal vigasztalra Isten, hogy Egyiptomot, Etiópiát, Szebát adta megváltásuk áraként értük (Ézs 43,3), azért, mert szereti őket (Ézs 43,4). Jézus Krisztus vére, kereszthalála az a nagy ár, amit Isten az ő népe, és az egész világ megváltásáért adott (1Pt 1,18k). Az üdvözülők seregében azok lesznek, akik áron vétettek meg, s ezt az üdvtörténeti tényt hittel elfogadták (Jel 14.3k). Földi életünkben pedig az az ár, amit Krisztus fizetett értünk, arra kötelez, hogy maradjunk meg a szabadságban, és dicsőítsük Istent (1Kor 7,23; 6,20).
NA
