Arkhelaosz
Arkhelaosz Nagy Heródes fia (vö. HERÓDES), apja halála után Samária, Júdea és Idumea etnarkhája Kr. e. 4-Kr. u. 6 között.
Rómában nevelkedett testvérével, Heródes Antipásszal (vö. ANTIPÁSZ) együtt. Apja végrendeletében Arkhelaoszt jelölte utódul a királyi székben, másik két fiának kisebb területeket szánt. Augustus császár megerősítette ugyan a végrendeletet, de mivel a kegyetlen uralkodóval egy időben a császári udvarba panasztételre érkezett egy zsidó küldöttség is (talán erre való utalás Lk 19,12-27), a királyi cím helyett csak ETNARKHA címet kapott (Mt 2,22-ben a »királyként uralkodik« kifejezése nyilván népies szóhasználat). Uralkodása idején, Kr. e. 4 után tért haza József és családja Egyiptomból. Félt azonban az apjához hasonló vérengző és kegyetlen uralkodótól, és így a galileai Názáretben (Mt 2,22.23) telepedett le, Antipász területén. Arkhelaosz fényűző építkezései (várost építtetett Arkhelaisz néven), uralkodói stílusa és magánélete sok bosszúságot szerzett a zsidóknak. Megismétlődő panaszaik hatására Augustus Kr. u. 6-ban leváltatta és a D-galliai Viennába száműzte. Területét mint prokurátori provinciát, Szíria provincia részeként, prokurátorok (vö. PROKURÁTOR) kormányozták tovább.
