Armageddón
Armageddón A Jel szerint (16,16) h. szó, de a h. szövegekben sehol sem fordul elő. A hagyományos értelmezés szerint »Megiddó hegyét« jelenti, a Karmel-hegységnek a D-i nyúlványát. Megiddó városa a Gáza és Damaszkusz közti útvonalon feküdt, amely a tengerpartot kötötte össze Jezréel síkságával. Salamon tette megerősített várossá (1Kir 9,15). A név értelmezése körül sok vita van, csak annyi bizonyos, hogy a könyv írója úgy tekint rá, mint valami mitikus világhegyre, amely az istenellenes hatalmak gyülekezőhelye - ellentétben az Isten hegyével (Zsid 12,22-241. A Jel 16,13-14 szerint a sárkány, a fenevad és a hamis próféta elmennek a föld királyaihoz, hogy összegyűjtsék őket a Mindenható Isten nagy napjának harcára. Vagyis ez lesz a végső nagy csata színhelye Isten és az Antikrisztus seregei között.
Magával a képpel az Ézs 14,13-ban is találkozunk, ahol a pogány istenek gyülekező helyéről olvasunk. Sokak szerint a »heggyel« az a nehézség, hogy a régi világban szívesebben választották csata színhelyéül a síkságot, mint a hegyeket. A jövendölés alapja valószínűleg az Ez 38,8.21; 39,2.4, ahol Izráel hegyeiről, mint csataszíntérről szól a próféta. Az általános vélemény szerint a Jel szerzője azért beszél Megiddó »hegyéről«, mert a próféták gyakran céloznak arra, hogy Isten hegyről fogja megsemmisíteni az ellenségeit (Jóel 3,5; 4,16-17).
A könyv szimbolikus nyelvére gondolva lehet, hogy a szerző talán azért választotta ezt a nevet, mert itt zajlottak le, mint klasszikus csatamezőn, Izráel nagy csatái: Gedeon idejében itt gyűltek egybe Izráel ellen Midján, Amálék és a K-i törzsek (Bír 6,33); az izráeliták Megiddó vizénél győzték le Siserát (Bír 5,19); a megsebesített Ahazjá, Júda királya Jéhú elől menekülve Megiddóban talált menedéket, de aztán ott meghalt (2Kir 9,27); végül amikor Nékó fáraó megindult Asszíria királya ellen, Jósiás király Megiddónál szállt szembe vele és itt érte őt a halál (2Kir 23,29; Zak 12,11).
BF
