Babilónia

Teljes szövegű keresés

Babilónia Mint földrajzi fogalom Mezopotámia D-i részét, a Tigris és az Eufrátesz által feltöltött völgysíkságot jelenti; mint történelmi fogalom az itt kialakult birodalmat, amely később uralma alá vonta az egész ókori Közel-K-et. Az elnevezés a birodalmi székhely, Babilon nevéből származik, melynek jelentése: Isten(ek) kapuja. A h. B a várost mindig Bábelnek, az országot pedig néha SINEÁRnak (1Móz 10,10; 11,2; Ézs 11,11), néha a KÁLDEUSok országának (Jer 24,5; 25,12; Ez 12,13), a legtöbbször azonban szintén Bábelnek nevezi.
Babilónia, fekvésénél fogva, egyszerre volt kedvező és kedvezőtlen helyzetben. Kedvező körülmény volt a Tigris és az Eufrátesz jelenléte: az áradmányos talajon virágzó, öntözéses földművelés, a folyók mentén pedig magas szintű városi kultúra bontakozott ki már a legősibb időkben. Kedvezőtlen körülmény volt viszont, hogy a völgysíkság minden oldalról ki volt téve a hegyi és a pusztai népek hol békés, hol ellenséges beözönlésének, s ezért Babilónia történelme - Egyiptométól eltérően - a folyamatos népvándorlás és a gyakori uralomváltás jegyében zajlott.
A Kr. e. 4. évezred földműves kultúráját 3000 táján a sumérok városépítő kultúrája váltotta fel. A laza szövetségben álló sumér városállamok (Eridu, Uruk, Úr, Lagas, Kis stb.) 2350 körül áldozatul estek I. SZARGON (Sarrukin) hódításainak, aki az Akkád birodalom megalapításával az Ókor első nagyhatalmát hozta létre. Az akkád birodalmat a Zagrosz-hegységből) villámként lecsapó barbár gútiak döntötték meg (2150), akiket később az újra talpra álló sumér városok (főként Lagas és Úr) hadinépe űzött ki az országból. A békésen építkező és kereskedő, immár egységes sumér fejedelemséget előbb a K felől előrenyomuló ÉLÁMIak, majd a NY felől tömegesen bevándorló amoriták ( EMÓRIak) kebelezték be.
Az amorita HAMMURABIt (1728-1686) tekinthetjük a tulajdonképpeni babiloni birodalom megalapítójának. Babilon városfejedelmeként - ügyes diplomáciával és győztes háborúk sorával - a saját fennhatósága alá vonta és egységes birodalommá szervezte a korábbi Sumért és Akkádot, ÉLÁMot, MARIt és ASSÚRt. A közéletben az akkád nyelv vált uralkodóvá, a vallás nyelve azonban továbbra is a sumér maradt. Az isten-panteon élére a babilon Marduk került. Hammurabinak mintegy 200 levele maradt ránk, és ezekből jól látható, hogy őt nemcsak a hadászat és a diplomácia foglalkoztatta, hanem a legkülönbözőbb birodalmi ügyek, mint pl. a templom- és csatornaépítés vagy az igazságszolgáltatás is. A kb. 300 paragrafusból álló »Hammurabi kódexe« (a király portréjával együtt egy diorit oszlopra vésve) pontosan szabályozta a szabadok, a jobbágyok és a rabszolgák jogait. Hammurabi törvényei hosszú szd.-okon át irányadóak voltak a közel-K-i igazságszolgáltatásban.
A babiloni óbirodalmat a HETTITÁK döntötték meg (1530), akiktől hamarosan a hegyekből érkező kassziták vették át a hatalmat. A meglehetősen eseménytelen, 400 éves kasszita korszak végén egy iszini »hazai« dinasztia jutott uralomra, melynek legnevesebb uralkodója I. NEBUKADNECCAR (1146-1113) volt. Neki sem sikerült azonban egy »babiloni középbirodalmat« létrehoznia, mert az időközben megerősödött asszír birodalom Babilóniára is kiterjesztette fennhatóságát. A hol békés, hol agresszív asszír uralom alatt újabb bevándorlók árasztották el az országot: az ARÁMok. Közülük került a babiloni trónra MERÓDAK-BALADÁN (2Kir 20,12kk), majd a káldeus NABOPOLASSZÁR is. Nabopolasszár, a médekkel összefogva, megverte az asszírokat, és megalapította az ÚJBABILONI BIRODALMAT. Ennek leghatalmasabb uralkodója Nabopolasszár fia és utódja, II. NEBUKADNECCAR (605-562) volt, aki nemcsak meghódította, hanem egyetlen politikai, gazdasági és kulturális egységgé kovácsolta a Földközi-tengertől a Perzsa-öbölig húzódó TERMÉKENY FÉLHOLD-at. Az ő idejében épült ki Babilon - az ó- és újvárost összekötő Eufrátesz-híddal, hatalmas erődítményfalakkal, soklépcsős zikkurat-templomokkal (köztük a 90 m magas Etemenankival), pompás palotákkal, az ún. felvonulási úttal és a páratlan szépségű Istár-kapuval - igazi világvárossá. Nebukadneccar birodalma azonban nem volt hosszú életű. Gyenge kezű utódai alatt annyira megnőtt a belviszály, hogy 539-ben a perzsa CÍRUS minden ellenállás nélkül vonulhatott be Babilonba: a Marduk-papság tárt karokkal várta. A perzsák legyőzése után NAGY SÁNDOR (357-323) szerette volna Babilont újjáépíteni és a hellén birodalom fővárosává tenni, de korai halála miatt erre már nem kerülhetett sor. A görögök, rómaiak, pártusok és arabok kezén az egykori világváros egyre lejjebb süllyedt, míg végül csakugyan a sakálok tanyájává vált (Jer 50,39-40).
Babilónia és Izráel között a történelem folyamán sokrétű kapcsolat állt fenn. Az Eufrátesz-menti Úr városából származott Ábrahám (1Móz 11,28.31), s a patriarchák korában még sokáig ápolták a mezopotámiai rokonokkal való kapcsolatot (1Móz 24; 28-31). Ezután azonban, egészen a kései királyság koráig, csak igen halvány és közvetett hatásokról beszélhetünk. Közvetlen kapcsolat a két ország között csak Ézsaiás korában (Ézs 39,1) és Júda utolsó évtizedeiben (2Kir 24-25) jött létre. Az egyiptomi biztatásra Babilon ellen lázadó Júdát II. Nebukadneccar kétszer megleckéztette (2Kir 24), végül pedig fogságba hurcolta (2Kir 25). A fogoly zsidók sok mindent megtanultak Babilóniában, de őseik hitét nem veszítették el. Ellenkezőleg: Bábel kihívása szemmel láthatóan termékenyítőleg hatott Izráel teológiájára (vö. BABILÓNIAI FOGSÁG, TALMUD, VALLÁSTÖRTÉNET). Babilon csillogása sohasem tudta megigézni az Isten népét. Benne mindig az Isten ellen lázadó (és ezért eleve halálra ítélt) emberi elbizakodottság megtestesítőjét látták (1Móz 11,1-9; Ézs 13-14; 47; Jer 50). Ebben az értelemben mondja Péter és a Jel Rómát is Babilonnak (1Pt 5,13; Jel 14,8; 16,19; 17,18).
HI

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages