Baj

Teljes szövegű keresés

Baj Olyan élethelyzet vagy állapot, mely veszélyezteti az ember életét, és nincs ereje annak legyőzéséhez vagy az abból való megszabaduláshoz. Különösen az ÓSZ-ben gyakran előforduló fogalom. Legtöbbször általános jelentése van, ezért ilyen jelzők kísérik: sok, minden, annyi, valamilyen, semmi. A h. alapszó - rac - jelentése: veszedelem, gonoszság, nyomorúság, rossz, rontás stb. Több esetben együtt is olvashatók ezek a szinonimák. A LXX és az ÚSZ a kakosz szóval adja vissza a fogalmat; az ÚSZ-ben már ritkábban találkozunk vele; ott inkább a konkrét betegség jelentése a gyakoribb.
Maga az alapfogalom olyan nagy kérdést vet fel, mint a rossz eredete és célja, és Isten terve azzal. Etikai problémaként magában foglalja Isten igazságosságának és a gonosz legyőzésének a kérdését. Pent előszeretettel használja e fogalmat Isten büntetése megnyilvánulásának kifejezésére, mellyel a tőle elfordult, bálványimádóvá lett népet sújtja (2Móz 32,12; 5Móz 31,17kk). Más helyeken ilyen vonatkozásban veszedelemmel fordítja a B e fogalmat (vö. 2Kir 21,11k; 22,16k).
A mindennapi életben könnyen éri baj az embert. Maga okozza magának (2Sám 12,18), vagy más az okozója, akár szándékosan, akár véletlenül. Általánosságban is használja a B mint köznyelvi elemet (1Sám 20,21; 2Sám 14,5). A háború mindig baj előidézője (1Sám 13,6; 14,29). Minden baj nyugtalansággal, félelemmel tölti el az embert (1Móz 44,34; 2Móz 5,19). Ellenállni annak és legyőzni azt, nincs ereje (5Móz 1,12; Ézs 47,11k); megemészti őt (5Móz 31,17). Isten büntetésként engedi, hozza azt (2Móz 32,12; 1Kir 17,20; Neh 13,18; Jób 42,11; Zsolt 71,20; JSir 2,5; Ám 3,6), sőt okozza, teremti (1Sám 6,9; Ézs 45,7). A bűnösök, engedetlenek bajt hoznak magukra (Péld 12,21; 13,17; 28,14). A rosszakaratú ember bajt hoz a másikra (Zsolt 55,4; Péld 18,24). Ítéletes az Isten előtt, ha valaki más bajának örül (Jób 31,29; Zsolt 35,26; 40,15; 70,3; Abd 13). Az igazat is érheti baj (Zsolt 34,20), de kikerül abból (Péld 12,13). Isten megvédi, megoltalmazza őt (5Móz 7,15; 1Krón 4,10; Zsolt 10,6; 121,7), sőt megszabadítja abból (Zsolt 34,7.20; 41,2; 1Sám 10,19). Ezért nem is fél attól (Zsolt 23,4), nem érheti őt baj (Zsolt 91,10; Mik 3,11).
Az ÚSZ-ben nincs olyan nagy jelentősége e fogalomnak, mint az ÓSZ-ben, mivel itt e kérdés megoldást talált a Krisztus által végzett szabadításban. Jézus kétszer használja e szót az ev-okban: egyszer közmondásszerű tanításban (Mt 6,34), másszor egy beteg meggyógyításakor (Mk 5,34). Kevés ÚSZ-i előfordulási helyén inkább testi betegséget jelent (Mk 3,10; 5,29), de használatos veszélyes élethelyzet leírására is (Mt 28,14; ApCsel 28,5k).
BGy

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages