Barbár
Barbár A barbarosz az ógörög nyelvben eredetileg hangutánzó szó, olyan valakit jelöl, aki beszél, de annak nincs értelme (1Kor 14,11). További jelentése: »nem görög«. A perzsákkal folytatott háborúktól kezdve a »lelkületében barbár, durva, kegyetlen« elítélő mellékértelmet hordozza (2Makk 4,47). A »görög és barbár«: együtt az egész emberiség. Róm 1,14 szerint az apostol a barbároknak is tartozik az ev-ma. ApCsel 28,2-4-ben olyan »idegenek«, akiknek »nem közönséges emberséget« tulajdoníthatunk. Kol 3,11 a szkítákkal és rabszolgákkal együtt említi őket, mégis azt állapítja meg, hogy »Krisztusban« eltűnik az ellentét köztük és más népek vagy kulturális csoportok között.
