Befogad
Befogad Valakinek vagy valaminek egy közösségbe vagy egy helyre történő bevevése.
1. Az ÓSZ nagy örömhíre, hogy Isten népévé fogadta Izráelt (2Móz 6,7; 5Móz 10,8; 30,4; Ézs 66,21; Jer 3,14). Népét, gyermekeit tanácsával vezeti, és végül befogadja dicsőségébe (Zsolt 73,24). Izráelt Isten példája elkötelezi arra, hogy a közte élő jövevényt befogadja, felebaráti szeretetet tanúsítson mindenek, kiváltképpen az özvegyek és árvák iránt (2Móz 22,20; 3Móz 19,33.34; 5Móz 10,19 stb.).
2. Az ÚSZ arról szól, hogy Isten meglátogatta népét (Lk 1,68), és meglátogathat bárkit (Lk 3,6; 1Pt 2,12). Az ember nagy esélye, hogy befogadhatja Őt. Jézus Krisztus befogadása által Isten fiává lehet (Jn 1,12). Jeruzsálem - Izráel - nem ismerte fel a rendkívüli lehetőséget (Lk 19,44), s nem fogadta be a »saját világába« érkező Jézust, ahogyan a sötétség sem fogadja be a világosságot (Jn 1,5). A gonoszul élő ember a fénynél jobban szereti a sötétséget (Jn 3,19).
Jézus befogadása történhet a jó szívvel hallgatott és meg is tartott ige által (Lk 8,15). Küldötteinek, követeinek a befogadása is az Ő befogadását jelenti (Mt 10,40; Lk 9,48; Jn 13,20). Ugyancsak az Ő befogadása a jövevény (Mt 25,35), vagy egy kis gyermek befogadása (Mt 18,5).
A hellénizmusban és a késői zsidóságban egy hagyomány átvételét is jelenti, legyen az filozófiai vagy egyéb tanítás, vagy egy vallás misztériuma.
Krisztus egyházába a befogadás - zsidóé és pogányé egyaránt - a keresztség sákramentuma által történik (Mt 28,19k).
A befogadáshoz jutalom kapcsolódik: a próféta befogadásához a próféta, az igaz emberéhez az igaz ember jutalma (Mt 10,41).
DJ
