Benájá
Benájá H. bönájáh vagy bönájáhú. Jelentése: »Jahve felépített«. Különböző személyek neve.
1. Jójádá fia, Kabceélból való. Dávid király harminc vitéze közül a kiválóak közé tartozott, de nem került be a legkiválóbb három közé. Haditettei: levágta Móáb két bajnokát, egy nagy termetű egyiptomit, megölt egy oroszlánt úgy, hogy lement a verembe. Dávid a testőrség parancsnokává nevezte ki. Ez a testőrség a kerétiek és pelétiek nevet viselte, nyilván idegen eredetű hivatásos katonákból állt. Ez a zsoldossereg volt a királyi hatalom egyik fő támasza (2Sám 23,20-23; 2Sám 8,18; 20,23). Az izráelitákból álló nemzeti hadsereg főparancsnoka ugyanakkor Jóáb volt.
Amikor Adónijjá magához akarja ragadni a királyi hatalmat (Jóáb is mellé áll), Dávid parancsára a Benájá vezetése alatt álló kerétiek és pelétiek biztosítják Salamon trónralépését (1Kir 1,32-38). Ezzel aztán le is hanyatlik a nemzeti hadsereg jelentősége, és felülkerekedik a királyi zsoldossereg. Nemsokára mindkettő parancsnoksága Benájá kezében egyesül (1Kir 2,35), vagyis vége a régi egyensúlynak. Mint testőrparancsnok végrehajtója a király halálos ítéleteinek: levágja Adónijját, vetélytársát Jóábot, Simeit (1Kir 2,25.34.46).
2. A pirátóni Benájá Dávid harminc vitézének egyike (2Sám 23,30).
3. Nemzetségfő Simeon törzséből Ezékiás király idejében. Részt vett azoknak a nemzetségfőknek a vállalkozásában, akik - túlszaporodván nemzetségük - kibővítették törzsük határát Gedór felé, az ott élő lakosság rovására (1Krón 4,36.39-41).
4. Lévita zenész (1Krón 15,18.20; 16,5).
5. Papi zenész (1Krón 15,24; 16,6).
6. Lévita, Ászáf egyik leszármazottja (2Krón 20,14).
7. Lévita, beosztott annak a raktárnak a felügyeletében, amelyből a lévitákat fizették (2Krón 31,13).
8. Pelatjáhú apja (Ez 11,1.13).
9-12. Négy izráelita azok közül, akik a fogságban idegen asszonyt vettek feleségül, majd hazatérve el kellett bocsátaniuk (Ezsd 10,25.30.35.43).
CP
