Bereniké
Bereniké I. Heródes Agrippa király szépségéről híres egyik leánya. Két leánytestvére közül Mariamne egy alexandriai zsidó felesége lett, míg Druzilla Félix római helytartóé (ApCsel 24,24). Bereniké először - minden törvény ellenére - feleségül ment nagybátyjához, Khalkis királyához. Amikor Kr. u. 48-ban özvegyen maradt, hazatért testvéréhez, a már uralkodó II. Heródes Agrippához. A kortársak arról suttogtak, hogy vérfertőző kapcsolat volt kettőjük között. Ezt Juvenalis római költő is megírta Szatíráiban. Hogy a vádaknak véget vessen, Bereniké rövid időre feleségül ment Polemonhoz, Cilicia királyához, de hamarosan ismét visszatért testvéréhez. Amikor Fesztusz lett Júdea új helytartója, a testvérpár tisztelgő látogatást tett nála - itt hallgatták Pál apostol beszédét (ApCsel 25,13).
A zsidó háború alatt a testvérpár találkozott és barátságot kötött Titusszal, a római hadsereg fővezérével, aki a háború végén Berenikét Rómába vitte, a saját palotájába. A római közvélemény nagyon felháborodott azon, hogy az ünnepelt hadvezér egy 15 évvel idősebb asszony rabja lett. Titusz a közvélemény nyomására Berenikét hazaküldte Júdeába. Amikor Titusz császár lett, Bereniké még egyszer megpróbált hozzá közeledni, de a császár véglegesen elutasította. (Ld. még HERÓDES; TITUSZ).
