Bezár
Bezár Ajtót vagy kaput behajtott állapotában valamilyen módon rögzít.
Az ÓSZ arról tudósít, hogy az ajtók és városkapuk bezárására, s így a belül lévők védelmére régtől fogva fából, ércből, vagy vasból készült zárak szolgáltak (5Móz 3,5; 33,25; Bír 16,3; 1Kir 4,13; 2Krón 8,5; Zsolt 107,16; Énekek 5,5; Ézs 45,2). Egy zár kulcsa olyan nagy is lehetett, hogy vállon hordozták (Ézs 22,22).
Isten zárta be Nóé bárkáját (1Móz 7,16), szerelte fel Jeruzsálem kapuit erős érczárakkal (Zsolt 147,13), de Ő törte be Izráel előtt az érckapukat és verte le a vaszárakat (Zsolt 107,16). Ha az eget bezárja, nincs eső (5Móz 11-17).
A bezárás és nyitás szolgálatára kinevezhet valakit. Dávid palotájának kulcsát Eljákim hordozta a vállán. Amit kinyitott, azt nem zárhatta be senki, s amit bezárt, azt nem tudta kinyitni más. Négy megbízott főkapuőr nyitotta reggelenként, és zárta be esténkét Jeruzsálemben Isten házának ajtajait (1Krón 9,26.27).
Az emberek éjszakára bezárták ajtóikat (Énekek 5,2). Sokszor szívüket is bezárják Isten és a felebarátjuk előtt (Zsolt 17,10).
Az ÚSZ-ben is gyakran olvasunk bezárt ajtókról (Mt 25,10; Lk 11,7; 13,25; Jn 20,19; ApCsel 12,14). Tudjuk, hogy a belső szobát külön is be lehetett zárni (Mt 6,6).
Jézus Krisztusnál vannak a halál és a pokol kulcsai (Jel 1,18). Ő a ház ura, és ha nyitott ajtót ad valaki elé, azt senki nem zárhatja be. Ha viszont bezárja az ajtót, azt senki nem nyithatja ki (Jel 3,7.8: Ézs 22,22; Lk 13,25; 1Kor 16,9). A Dávid kulcsa immár nem a palota élére kinevezett személy vállain nyugszik, hanem a Dávid Fiáén (Mt 16,19), akinek döntése a bezárás vagy kinyitás ügyében végérvényes és megmásíthatatlan (Jel 3,7.8).
Jézus a Mt 16,19-ben a mennyek országa kulcsát Péternek adja. Ezzel azonban Péter nem lép a Jézus helyére! Egyszerűen csak részt kap a hatalomból (Mt 18,18), hogy Isten mentő és megbocsátó szeretetének szolgája legyen.
Az angyaloknál van az alvilág kulcsa (Jel 9,1; 20,1), hogy azt az ítélet idejére kinyithassák. Az ezer esztendőre megkötözött Sátánt angyal veti le az alvilágba és bezárja oda (Jel 20,2.3).
Az ember bezárhatja ajtaját félelmében (Jn 20,19), de teheti ezt a meghitt imádkozás biztosításáért is (Mt 6,6). A törvénytudók úgy vélték, hogy náluk van az ismeret kulcsa. Bizonyára mások is ezt tartották felőlük. Maguk nem mentek be az Isten országába, és azokat is megakadályozták, akik be akartak menni. Jézus ezért jaj-t kiált nekik. (Lk 11,52).
Az ember bezárhatja szívét, ajtaját, bajba jutott és szükséget szenvedő felebarátja előtt (1Jn 3,17). Esetleg kivételezve segít. Jézus a legkisebb rászorulónak nyújtott legkisebb adományt is mint neki szólót tekinti, s az ettől elzárkózókat átkozottnak nevezi (Mt 25,41).
Az emberi szívet Isten meg tudja nyitni. Lídia szívét Ő nyitotta meg a Pál által hirdetett ige előtt (ApCsel 16,14). Amikor szíve megnyílott, otthona sem maradt zárva az apostol és útitársai előtt (ApCsel 16,15).
A feltámadott Jézus a zárt ajtók ellenére is bemegy a szobába, ahol tanítványai együtt vannak. Zárt otthonukból és közösségükből Szentlelke kimozdítja őket a tanítvánnyá tétel szolgálatára (Jn 20,19.26; ApCsel 2,4kk; Mt 28,19k).
A bezárt ajtó megnyílik a kegyelem ideje alatt zörgetőnek (Mt 7,7; Lk 11,9). Aki azonban az ajtó bezárása után érkezik (Mt 25,10k), az hiába zörget és kér, nem nyer bebocsátást (Lk 13,25k).
DJ
