Bűnbánat

Teljes szövegű keresés

Bűnbánat Valamely Isten és/vagy ember ellen elkövetett bűn miatti bánkódás, ill. ezzel összefüggésben a bűn megbocsátásának, a kiengesztelődésnek a kérése, amely mögött felismerhető az elkövetett vétek helyrehozatalának eltökélt szándéka is. Mivel a B a bűnnel kapcsolatban általában konkrét formában beszél, a bűnbánat is konkrét bűnök elkövetésére vonatkozik elsősorban, tehát nem általánosságban a bűnös állapotra. Ez adott esetekben olyankor is így van, amikor maga a ténylegesen elkövetett bűn nincs megnevezve (Zsolt 32,1k; 38,5; 51,3; 130,3k). A B-nak nincs külön kifejezése a bűnbánatra sem az ÓSZ-ben, sem az ÚSZ-ben, hanem az vagy körülírás formájában, a bűnbánat tényleges folyamatának leírásában, vagy a MEGTÉRÉS terminológiájával összefüggésben jelenik meg. A két fogalom gyakran szerepel egymással kapcsolatban, a bűnbánat ilyen esetekben általában a megtérést kísérő külső megnyilvánulásokat, cselekményeket jelenti (Jób 42,6; Ezsd 10,1; Mik 1,8). Mindenképpen megállapítható, hogy a két fogalom közötti párhuzamok ill. átfedések gyakran felismerhetőek. A bűnbánat lehet az egyéni élet megnyilvánulása, de hozzátartozik Isten népe közösségének életgyakorlatához is. Dávid megbánta házasságtörése által elkövetett bűnét (2Sám 12,13). Jób a maga vétke miatt tart bűnbánatot (Jób 42,6). Péter »keservesen sír«, mert megtagadta Jézust a főpap udvarában (Mt 26,75 par). Az egész nép közösen tart bűnbánatot, vagy helyette és képviseletében valamelyik vezetője (1Sám 7,6; Ezsd 9,4kk; Neh 1,6kk; 9,2kk; 1Kir 8,34). A TÖRVÉNY előírása szerint évente egyszer, az engesztelési ünnepen a FŐPAP bűnvallást tesz egész Izráel vétkeiért, és kéri Isten engesztelését (3Móz 16,21kk). Fontos szempont, hogy a meggondolatlanságból vagy tudatlanságból elkövetett bűnt is meg kell vallani (3Móz 5,4kk).
Az ÓSZ-ben a bűnbánat egyik alapformája a szavakkal történő bűnvallás. Ez a kollektív bűnbánat esetében gyakran a LITURGIÁhoz kapcsolódott, és valószínűleg imádság, ill. bűnbánati énekek is kísérték (1Sám 7,6; Neh 9,1; Ézs 63,7kk; Jer 3,21kk; Dán 9,4; Hós 6,6). A bűnbánó imádság különleges és gyakran nagyon egyéni jellegű megnyilvánulásai találhatóak meg a zsoltárokban, elsősorban a BŰNBÁNATI ZSOLTÁROKban, de ezen túlmenően egyéb helyeken is (pl. Zsolt 25,7; 41,5; 65,4).
A bűnbánat gyakorlatát igen sokszor kísérik külső megnyilvánulások, hozzá fűződő szimbolikus vagy jóvétételi cselekmények. Így összefüggés van a bűnbánat és az ENGESZTELŐ ÁLDOZAT között. Egyéb megnyilvánulások: a sírás (Jóel 1,13), a BÖJTÖLÉS (1Kir 21,9; Jóel 1,14; 2,15; Ézs 58,3kk), a GYÁSZ kifejező eszközei, így a gyászruhába öltözés, ill. zsákbaöltözés, hamuba ülés, a ruha megszaggatása (1Kir 21,27; Ezsd 9,3; Neh 9,1; Jón 3,6; Dán 9,3).
A prófétai irodalom a hangsúlyt a külsőséges megnyilvánulásokkal szemben a belső, az egész egzisztenciát átfogó bűnbánat szükségességére helyezi, amelynek következményeképpen a keményszívűséget a szeretet, a jogtalanságot az igazságosság, az engedetlenséget az engedelmesség váltja fel. (Ézs 1,2kk; 30,15kk; 58,5kk; Jer 3,6kk; 4,1kk; 5,7kk; Ám 5,1kk).
Az intertestamentális korban tovább él a belső megtéréssel kapcsolódó bűnbánat szükségességének a gondolata. Hangsúlyt kap a TÖRVÉNY iránti engedelmességre való hajlandóság. A bűnbánat fogalma ugyanakkor eszkhatológikus színezetet is nyer. Egyelőre csak a zsidók és a prozeliták képesek az igazi bűnbánatra, de ha eljön a MESSIÁS, akkor minden ember bűnbánatot tart és meg fog térni Istenhez.
Az ÚSZ oly módon kapcsolódik az ÓSZ-hez, hogy ugyanakkor ezt a hagyományt folytatja, és Krisztusra alkalmazza. KERESZTELŐ JÁNOS, aki megbízást kap arra, hogy Izráelt Istenhez térítse (Lk 1,16), működését Isten országa szorongató közelségének a meghirdetésével kezdi. Jézusban eljön a Messiás, ezért mind a zsidók, mind a pogányok számára elérkezett a bűnbánat és megtérés lehetősége és szükségessége. Bűnbánat hirdetéséhez közvetlenül kapcsolódik az általa gyakorolt keresztség (Mt 3,7kk par). Maga Jézus is ezt az üzenetet hirdette tovább (Mt 4,17 par). Kijelentése nem azokhoz szól, akik önmagukat igaznak tartják, hanem a bűnösöket hívja megtérésre. Nem a külsőleges, formális »megtérés«, hanem csak az igazi bűnbánat vezet hozzá (Mt 9,13 par; 11,20kk; Lk 5,32). Ez az ember önmegtagadását, a korábbi életformától való elfordulást jelent, és az ő követésében realizálódik (Mt 19,16kk par; Lk 14,25kk). Bár a bűnbánat az ember által véghezvitt dolog, az alapvetően Isten munkája az ember életében. (Mk 10,27). Jn ezt a gondolatkört az ÚJJÁSZÜLETÉS képével juttatja kifejezésre (Jn 3,2kk).
Jézus tanítványainak arra adott parancsot, hogy ők is Isten országának eljövetelét és a megtérést hirdessék (Mt 10,5kk par). Ez az üzenet az apostoli igehirdetés egyik sarkalatos mondanivalója (ApCsel 2,38; 3,19; 5,31; 8,22; 13,24; 19,4; 20,21; 26,20).
Pál, aki maga a megtérés klasszikus példája, a megtéréssel, ill. bűnbánattal kapcsolatos kifejezéseket viszonylag ritkán használja, de annak alapgondolata implicite benne foglaltatik az új teremtéssel (2Kor 5,17; Gal 6,15), az új emberrel (Ef 2,15; 4,24 vö. Róm 12,2), a keresztséggel (Róm 6,1kk; 2Kor 5,15kk; Kol 2,11kk; 3,2; Gal 3,27; 5,24; Ef 4,22 kk; Fil 3,8kk), az újjászületéssel és hittel kapcsolatos mondanivalójában.
SzCs

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages