Családfő
Családfő 1. A több nemzedéket magába foglaló ház, háznép közös, még élő őse (ld. CSALÁD 1.), a család képviselője kifelé.
2. A férjből, feleségből, gyermekekből álló szűkebb családban mindig a férfi. Ő hoz döntéseket a család nevében, ő a felelős ezekért, bár nem a feleség meghallgatása nélkül hozza (ld. CSALÁD 7.). A családfő házasítja meg a fiát (1Móz 24,4; Bír 14,2), adja férjhez a lányát (1Móz 29,15-28; Józs 15,16), szintén azok megkérdezésével. A két apa tárgyal Hamór és Dina házasságáról és ezzel együtt a két nép szövetségéről (1Móz 34).
Simeon és Lévi apjuk megkérdezése nélkül cselekedtek a családot illető ügyben. Ezért átok járt, mert betörtek a családfő jogaiba (1Móz 34,25-31; 49,5-7).
3. Rendkívüli esetek: a) A kitaszított Hágár maga szerez feleséget a fiának (1Móz 21,21). b) Ha meghalt a férj, a fiú is lehet családfő, így pl. Lábán, Rebeka bátyja (1Móz 24,33-59 - az 50. versbe szövegromlás miatt került Betuél neve). Eszter gyámja Mordokaj, az unokatestvére (Eszt 2,7). Valószínűleg az özvegy Miká anyja is ezért intézkedik önállóan (Bír 17,1-4). c) A háremtartás miatt a királyok családja néha túlságosan földuzzadt. Emiatt nem győzték gyakorolni családfői kötelességeiket. Dávid lánya, Támár, bátyjának, Absolonnak a házában lakik. Absolon áll érte bosszút Amnónon (2Sám 13,20-29).
4. A keresztyén férfi akkor méltó erre a tisztségre, ha olyan önfeláldozó szeretettel szereti feleségét, mint Krisztus az egyházat (ld. CSALÁD 7.).
