Edény
Edény H. kölí, g. szkeüosz. Mindkét szónak több jelentése is van.
1. A h. kölí szó sokféle anyagból készült edényt jelenthet. Legnagyobb számban agyagedények, ill. azok cserepei maradtak ránk. A kerámia ismeretében meg lehet határozni az edény készítésének a korát. Használtak fából, kőből, különböző fémekből, bőrből (folyadékok tárolására szolgáló tömlők) és nádfonadékból (kosár) készült edényeket is. - Cserépedényben tartották a bort, az olajat, a gyümölcsöt (Jer 40,10), a gabonát (1Móz 42,25; az ÚF szerint »zsák«; Károli szerint »edény«), búzát, árpát, babot, lencsét, kölest és tönkölyt (Ez 4,9), sőt az okmányokat, szerződéseket is (Jer 32,14). Tágabb értelemben »edény« mindaz a holmi, készlet vagy felszerelés, ami a háztartáshoz (1Móz 31,37; 45,20), a kultuszhoz (2Móz 38,3; 4Móz 3,8; 2Kir 23,4), az utazáshoz, munkához vagy harchoz tartozik (1Sám 8,12; 10,22; 17,22; 2Sám 24,22; Jer 46,19). Arany- és ezüst »edények« ékszereket jelentenek (1Móz 24,53; 2Móz 3,22). Hasonló értelemben van szó a menyasszony »edényeiről« = ékszereiről (Ézs 61,10; Ez 16,17). A harc »edényei« a fegyverek (5Móz 1,41; Bír 9,54; 18,11; 1Sám 8,12; 14,1.6; 16,21; Jer 21,4; Ez 32,27). Az »ének edényei« - zeneszerszámok (2Krón 5,13; 7,6; 23,13; Ám 6,5), az »Úr edényei« a templom felszerelése (Ézs 52,11).
2. A g. szkeüosz szó is jelent edényt. Ez sokféle anyagból készülhet. Az arany- és ezüstedények értékesebbek a cserépedényeknél (2Tim 2,20). Közelebbi meghatározás nélkül áll az edény szó Mk 11,16-ban, Lk 8,16-ban és Jn 19,29-ben. Ahogyan a fazekasnak hatalma van az agyagból készült edény felett, úgy van hatalma a teremtő Istennek az ember felett - tanítja Pál Róm 9,19-21-ben, idézve Ézs 45,9.10 versét; és ahogyan az ókori K-i királyok vasbuzogánnyal törték össze ellenségeik agyagszobrocskáit vagy a nevükkel ellátott agyagkorsókat, remélve, hogy ezáltal biztosítják maguknak felettük a diadalt (Zsolt 2,9), úgy fog diadalmaskodni az utolsó időkben a Messiás és a Benne hívő gyülekezet (Jel 2,26-28).
Jelent a szkeüosz szó eszközt, holmit is. Az erős ember házában levő holmit nehéz elrabolni (Mt 12,29; Mk 3,27). Az utolsó időkben, az Emberfia megjelenésekor nem szabad a földi holmi megmentésére gondolni; elég, ha valaki megtartja az életét (Lk 17,30-33; ld. még Jel 18,11-13).
Beszél az ÚSZ edényről mint istentiszteleti felszerelésről is (Zsid 9,21). Ez a B-n kívüli szóhasználatban is előfordul. - Az edény szót ApCsel 27,17-ben az ÚF vitorlának mondja. Valószínűbb azonban, hogy fékező horgonyról van szó. Ez egy árbocrúd volt, amelyet köteleken eresztettek le a tengerbe, hogy az erős szélviharban sodródó hajó mozgását lassítsa. Ezzel a hajó kormányozhatóvá vált, és el tudta kerülni a Szirtisz tengeröböl zátonyait.
Teológiai szempontból igen fontos, hogy az edény szó az ÚSZ-ben emberre is vonatkozhat. Pál apostol Jézus Krisztus kiválasztott edénye (ApCsel 9,15). Az emberi test cserépedényhez hasonlóan törékeny és gyenge; benne mégis Isten hatalmas ereje munkálkodik (2Kor 4,7). A hitetlen és a hívő ember egyaránt gyenge; mégis egyik a harag edénye, másik pedig az irgalom edénye (Róm 9,22k). - Vitatott értelmű locus 1Thessz 4,4. Itt egyesek a »saját edényével« kifejezést a feleségre vonatkoztatják. Helyesebb azonban Kálvin Jánossal együtt arra gondolni, hogy mind a férjnek, mind a feleségnek a saját teste az »edénye«; a férfié az erősebb edény, a nőé a gyengébb edény (1Pt 3,7). Tehát az erősebb adja meg a tiszteletet a gyengébbnek, és ki-ki szentül éljen földi testében.
KD
