Elég, elégedett
Elég, elégedett Akinek nincs semmire szüksége azon kívül, amije van, annak van elég, az elégedett. Az Isten hatalma teszi, hogy minden szükségessel rendelkezünk és jót is tudunk cselekedni (2Kor 9,8). Aki Isten kegyelméből és gondviselésében bízva él, az elégedett. Ez nem a javak bőségétől függ és a hívőket is megkísérti a nyerészkedés vágya (1Tim 6,5-10). Aki Krisztusban van, az a nélkülözések között is lehet elégedett (Fil 4,11kk).
Aki az élet valamely területén kielégítetlen, az az élet más területeit elborító kielégíthetetlenségben szenved. Ezért a meddő asszony éppúgy nem mondja, hogy elég, mint a holtak hazája, a föld és a tűz (Péld 30,15k). Túlmenni az elégen, veszélyes (Péld 25,16). Ezért könyörög úgy a bölcs, hogy se szegény, se gazdag ne legyen, mert mind a kettő veszélyes (Péld 30,8k). Jézus szava is az élet gondjától és a gazdagság csábításától óv (Mt 13,22).
Isten büntetése, ha eszik valaki, de nem lakik jól a bűnös vagyongyűjtés megtorlása (Mik 6,10-14).
Volt, amikor nem tudták megtartani a páska ünnepét, mert nem szentelte meg magát elég pap (2Krón 30,3), viszont volt olyan áldozatkészség, hogy több begyűlt, mint amennyi szükséges volt az istentiszteleti eszközök elkészítéséhez (2Móz 36,5).
A keresztyén szolgálat nem a mi rátermettségünktől függ, elég hozzá az Isten kegyelme (1Kor 12,9).
