Én-Gedi, Éngedi
Én-Gedi, Éngedi A Holt-tenger NY-i partján fekvő település. Masszadától 17 km-re É-ra, 400 m-rel a tengerszint alatt. A Föld egyik legszárazabb pontja. A források vize azonban a NY-i széltől védett, nagyon meleg területet különleges növények és fűszerek termesztésére teszi alkalmassá. A források a Hebrón vidéki gazdagabb esőkből táplálkoznak. Éngedi szőlőskertjei már a salamoni korban is híresek voltak (Énekek 1,14). Már Izráel népe előtt is lakott terület volt. Korábban Hacecón-Támárnak hívták (1Móz 14,7; 2Krón 20,2), emóriak laktak ott. Az ásatások ezen a területen egy szentélymaradványt tártak fel, amelyet a 4. évezredből valónak tartanak. Éngedi régi neve Jósáfát király koráig maradhatott fenn. A honfoglalás után Júda törzsének birtoka (Józs 15,62). Ennek a vidéknek a barlangjaiban keresett menedéket Dávid Saul elől. Itt történt, hogy Dávid nem emelt kezet Saulra (1Sám 24,1-9). Itt gyülekeztek a móábiak, ammóniak és meúniak Jósáfát király ellen (2Krón 20,2), de Isten közbelépésére egymást pusztítják el.
Az ásatások 5 réteget tártak fel. A legalsó réteg Jósiás korától (640-609) a fogságbavitel idejéig terjed. Sok balzsamkészítő eszköz került elő ebből a rétegből. A babiloni sereg elpusztította a várost, de a szőlőműveseket az országban hagyta (Jer 52,16), akik a Talmud szerint Éngedi szőlőművesei voltak. A következő réteg fogság utáni korra utal. Egy réteg Heródes koráig terjed. Majd az újabb réteg a zsidó fölkelésig őriz leleteket. Simon Bar-Kochba, a második felkelés vezetője levelet írt a város vezetőinek. A legfelső réteg a bizánci kort őrzi. Előkerült egy zsinagógai padlómozaik. Rajta egy szőlőt evő páva, felirata: »Békesség Izráelen«.
Ezékiel látomásában a jeruzsálemi templomból kijövő forrás meggyógyítja a Holt-tenger vizét. Élet lesz benne, tele halakkal. Éngeditől Én-Eglaimig halászhálókat fognak szárítani (Ez 47,10).
KD
