Felhő
Felhő Esőben szegény országban a felhőnek különös jelentősége van. Nyáron azért, hogy árnyékot ad a Nap sugaraival szemben (Ézs 25,5), szárazságban pedig esőt hoz a földekre, és lehetővé teszi az életet (1Kir 8,35-36). A felhőket különböző fogalmakkal jelöli a h. nyelv: cánán, öáb, aráfel, nászi' fogalmakat a B gyakran hasonlatokban használja (Ézs 44,22; Jer 4,13). A felhő két vonatkozásban is alkalmas Isten tetteinek körülírására.
1. Isten hatalmát adja tudtul. Isten a fellegeknek is ura (Jób 26,8; 37,11.15; 38,9). Ura a fellegekkel és esővel járó természeti jelenségeknek (Zsolt 135,7; 147,8). Ő támasztja a fellegeket (1Móz 9,14; Jób 36,27). Ő tartja azokat vissza az esőhullatástól (Ézs 5,6). Isten hatalmának láttán a fellegek vizet ontanak (Zsolt 77,18; Bír 5,4). A fellegek eszközül szolgálnak Istennek. Azokon halad (5Móz 33,26; Ézs 19,1) mint kocsin (Zsolt 104,3). A felhők lépteinek pora (Náh 1,3), harmatozásuk Isten bölcsességének jele (Péld 3,20). Isten ítéletének eszköze (Ez 32,7; 34,12), az Úr ítéletes nagy napjának leírásához is hozzátartozik (Zof 1,15; Jóel 2,2). Az emberi szemek és ismeret elől a felhők takarják el Istent (Jób 22,14; 26,9). A fellegekben, mint egy sátorban rejti el Isten magát (2Sám 22,12; Zsolt 18,12). A megdicsőülés hegyén is fényes felhő rejti el az Urat az emberi szemek elől (Mt 17,5). A nyomorúságok sűrűjében kérdéssé válik, hogy vajon Istenhez a felhőkön át eljut-e az ember imádsága (JSir 3,44), látja-e a felhők mögül az ember nyomorúságát? (Jób 22,13).
2. Isten a felhőket önmaga kijelentésére, jelenléte tudtul adására is használja. Amikor a templomot felhő tölti be, az is Isten jelenlétét mutatja (1Kir 8,10-11; 2Krón 5,13-14; Ez 10,34). Az Egyiptomból kivonuló izráeliek között Isten felhőoszlop formájában volt jelen. A nép elindulását és megállását a felhőoszlop elindulása és megállása irányította (4Móz 9,17-22; 10,11-12; 14,14; 5Móz 1,33). A késői nemzedékek is mindig visszaemlékeztek erre a vezetésre (Zsolt 78,14; Neh 9,12.19). Isten felhő formájában állt védelmül az egyiptomi sereg és az izráeli tábor közé (2Móz 14,19-20). Ebből a felhőből tekintett le az egyiptomi seregre és avatkozott be rendjébe (2Móz 14,24). Felhő megjelenésével adta Isten tudtul jelenlétét a pusztában éhség miatt zúgolódóknak (2Móz 16,10). A Sínai-hegyen Mózesnek Isten felhőben jelent meg. Ebből értette meg az egész nép, hogy Mózessel Isten beszél (2Móz 19,9.16). A felhőből szólta Isten parancsolatait népének (5Móz 5,22; 2Móz 24,15-18). Az elkészített szent sátorba felhő megjelenésével vonult be Isten (2Móz 40,34-35; 4Móz 9,15-16). Ha a szent sátorban beszélt Isten Mózessel, Isten jelenlétét a felhő mutatta (2Móz 33,9-10). Ha Áron évente egyszer a szentek szentjébe lépett, hogy engesztelést szerezzen, a kerúbok fölött felhőben volt jelen Isten (3Móz 16,2). Isten a Mózesben levő Lélekből úgy adott a 70 vénnek, hogy felhőben jelent meg (4Móz 11,25). A felhőből beszélt Áronhoz és Mirjamhoz (4Móz 12,5.10). Felhőben jelent meg Isten a Mózes és Áron ellen zúgolódó népnek (4Móz 17,7). Az élt a köztudatban, hogy Isten felhőben jelenik meg szolgáinak és a felhőből beszél velük (Zsolt 99,7). Dániel látomásában az »emberfiát« a felhőkön látja elérkezni (Dán 7,13). A feltámadott Jézus visszajövetelét is így várhatja az ember (Mt 24,30; Jel 1,7). Mennybemenetelekor is felhő takarta el tanítványai szeme elől (ApCsel 1,9). Jézus visszajövetelekor ugyanúgy felhőkön mennek elé azok, akik akkor a földön élnek (1Thessz 4,17). A megtisztított nép fölé Isten felhőt teremt állandó jelenléte bizonyságául (Ézs 4,5; vö. Jel 21,3).
BöJ
