Fülöp

Teljes szövegű keresés

Fülöp 1. Macedóniai Fülöp, Nagy Sándor apja (ld. FÜLÖP, MACEDÓNIAI).
2. Heródes Fülöp. Nagy Heródes és II. Mariamné, tehát Simon főpap leányának a fia. Lk 3,19 név nélkül említi. Mivel neki nem jutott uralkodói trón, magánemberként élt Rómában és ott is halt meg. Ő volt Heródiás első férje (Mt 14,3; Mk 6,17) és az ő lányuk volt Salóme, aki II. Heródes Fülöp negyedes fejedelemhez ment férjhez. Felesége azért hagyta el, mivel nagyravágyó terveit egy magánember melletti házasságban nem tudta kiélni és ezért férje testvéréhez, Heródes Antipászhoz ment feleségül.
3. II. Heródes Fülöp, a tetrarkha, Nagy Heródes és ötödik felesége, a jeruzsálemi Kleopátra fia, Kr. e. 24 körül született. Féltestvéreivel, Arkhelaosszal és Heródes Antipásszal, Rómában nevelkedett - olvassuk Josephusnál (XVII. 1,3). Apja végrendelete értelmében Kr. e. 4-ben Augustus kinevezte őt Trakhonitisz, Batanaia és Auranitisz tetrarkhájává (Josephus QXVII.11,4), amelyhez később Tibérius még Itureát is hozzácsatolta. A Lk 3,1 már így említi őt. Vitathatatlanul ő volt az egész családjában a legjobb uralkodó, aki 30 évig békében, szelíden és igazságosan uralkodott és törődött az alattvalóival (Josephus XVIII.4,6). Az ő uralkodása idején, ill. Tibérius uralkodása 15. évében kezdte el Keresztelő János a működését a Jordán folyó mellett.
Országa a pogányoktól lakott terület volt, a Jordán felső folyásától és a Genezáreti-tótól K-re. Apja mintájára ő is sokat építkezett. Megnagyobbította Páneász városát a Jordán folyó határvidékén és Tibérius császár tiszteletére Cézáreának nevezte el. És hogy meg lehessen különböztetni a tengerparton lévő Cézáreától, ez lett Cézárea Filippi (Mt 16,13). Ezenkívül Betsaida faluját városi rangra emelte és Julia, Augustus leánya és Tibérius felesége után a Júliász nevet adta neki (Josephus XVIII.2,1). Élete vége felé feleségül vette a nála mintegy 30 évvel fiatalabb Salómét, Heródiás leányát (Mt 14,11; Josephus XVIII.5,4). Gyermektelenül halt meg Kr. u. 34-ben. Ekkor a területeit három évre Szíria provinciáihoz csatolták. 37-ben aztán Caligula császár I. Heródes Agrippa országát növelte meg vele.
4. Fülöp apostol. G. neve nem oldja meg a származását. János azt írja róla, hogy a Galileai-tó partján lévő Betsaidából, András és Péter városából származott, tehát galileai volt. Jézus »Kövess engem!« szóval hívja el tanítványának (Jn 1,43), aki mindjárt a barátját, Nátánáélt is Jézushoz vezette (Jn 1,46). Neve bent van valamennyi apostol-listában (Mt 10,3 par.), de különböző helyen, amiből egyesek megpróbáltak következtetéseket is levonni. Az ötezrek megvendégelésénél Jézus próbára tette a hitét (Jn 6,5k). A jánosi tradíció közvetítő szerepet tulajdonít neki a zsidóságot körülvevő hellénizmus felé. A Mester után érdeklődő g.-öket ő vitte Jézushoz (Jn 12,20.23). Ugyanakkor azt is feljegyzi róla János, hogy nem értette meg Jézus szavait, amikor arra kérte őt, hogy mutassa meg nékik az Atyát (Jn 14,8-12). A feltámadás után a többi 10 tanítvánnyal együtt ő is várta a Szentlélek kitöltetését a jeruzsálemi felső szobában (ApCsel 1,13). A B-ban több feljegyzés nincs róla. A késői egyházi hagyomány szerint Frígiában hirdette Krisztus ev-át és talán Hierápoliszban szenvedett mártírhalált. Később gnosztikus iratokat is tulajdonítottak neki, a 4. szd. végéről származó Fülöp-ev-ot és a Fülöp-aktákat. Nemrégen kopt szövegeket is találtak, amit szintén neki tulajdonítanak. (Ld. NAG HAMMADI)
5. Fülöp diakónus és evangélista. A hagyomány gyakran összetéveszti őt Fülöp apostollal. Egyike a g. nyelvűek hét gondozójának, akiket a jeruzsálemi gyülekezet választott (ApCsel 6,5). Az ÚSZ legtöbbször csak Fülöpnek nevezi, a diakónus és evangélista cím nélkül. Pedig István halála után mint evangélista is működött. Hellénista, tehát g.-ül beszélő zsidó volt. A hite abban is kifejezésre jutott, hogy a zsidók közismert gyűlöletét legyőzve a samaritánusok között is hirdette az igét (ApCsel 8,5), ahol Simon varázslóval szemben lépett fel. Itt vette az angyal parancsát, hogy menjen Jeruzsálemből Gáza felé vezető útra, ahol általa jutott Jézus Krisztusban hitre az etióp kincstárnok (ApCsel 8,26-40). Missziói tevékenysége ezután Gáza (ApCsel 8,26), Azótosz (8,40) és a tengerparti Cézárea vidékéhez kapcsolódik (8,40).
Még az utóbbi helyen tartózkodott, amikor Pál a 3. missziói útján megérkezett Cézáreába. Az ApCsel 21,8-ban azt olvassuk, hogy Pál itt bement Fülöp evangélista házába, aki négy hajadon lányával lakott együtt, akik prófétanők voltak. Később valószínűleg átköltöztek Frígiába, a Laodicea és Kolossé közelében lévő Hierápolisz városába. Az őskeresztyén hagyomány (Papiász, Polükratész stb.) ugyanis már úgy említik, mint akik Hierápoliszban laktak és ott is temették el őket.
Az ÚSZ mindenesetre úgy emlékezik róla, mint egyike azoknak, akik »telve vannak Lélekkel és bölcsességgel« (ApCsel 6,3) és az ősgyülekezetet vezető hetes körben mindjárt a mártír István után említik. Azt is feljegyezték róla, hogy működését »jelek és csodák« kísérték (ApCsel 8,13).
BF

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages