Gilgál
Gilgál A Jordántól NY-ra Jerikó K-i határán feküdt (Józs 4,19). A h. gilgál jelentése: »gördítés«, (kő)kör. A honfoglaláskor, a Jordánon való átkelés után, Gilgál volt az izráeliek első táborhelye. A Jordánból kivett 12 követ Gilgálban állította fel Józsué annak emlékére, hogy az Úr kiszárította a Jordánt népe előtt (Józs 4,20). Józsué, Isten parancsára, körülmetélést tartott, mivel a pusztában felnövekedett nemzedék nem lett körülmetélve. A körülmetélés, Isten kijelentése szerint, az egyiptomi gyalázat elhárítását jelentette. A Józs 5,9 ehhez az eseményhez kapcsolja a Gilgál név eredetét. A gilgáli táborozás idején ünnepelték meg az ígéret földjén az első páskát, s miután ettek a föld terméséből, megszűnt a manna (Józs 5,10kk). Több hadművelet, így Jerikó elfoglalása is, Gilgálból indult ki. A gibeóniak Gilgálba küldték követeiket, hogy csellel szövetséget kössenek az izráeliekkel (Józs 9,3kk).
Gilgál a későbbiek során is megőrizte jelentőségét. Fontos kultuszhely lett, ahol azonban korán megjelentek a bálványok. Erre utal Éhúd bíró története, aki a Gilgálnál lévő bálványszobroktól fordult vissza, hogy megölje Eglónt, Móáb királyát (Bír 3,19.26). Sámuel Gilgálba küldte Sault, majd ő is odament, hogy égő- és békeáldozatokat mutasson be az Úrnak (1Sám 10,8). Az ammóniak legyőzése után Gilgálban erősítették meg Saul királyságát (1Sám 11,14k). A filiszteusok elleni harcra Gilgálba szólították a harcosokat Saulhoz, s itt történt az első nagy összeütközés Sámuel és Saul között (1Sám 13,4.7kk). Gilgál volt a színhelye a Sámuel és a Saul közötti végleges szakításnak is (1Sám 15,10-35). Illés Gilgálból indult el arra az útra, amelynek végén Isten magához ragadta (2Kir 2,1). A 2Kir 4,38kk szerint Gilgálban is voltak prófétatanítványok, s az éhínség idején Elizeus csodákat is tett közöttük.
Gilgál a prófétai ítélethirdetésekben is szerepel. Az Ám 4,4 Bételt és Gilgált együtt említi. Mindkét helyen eleven kultuszi élet folyik, de csak bosszantják vele az Urat, a különböző ítéletekből pedig nem okultak (Ám 4,5kk). Júdát Hóseás által inti Isten, hogy ne menjenek Gilgálba, ne járjanak Bét-Ávenbe (Hós 4,15). AHós 9,15 szerint Izráelnek minden gonoszsága Gilgálban kezdődött. Valószínű, hogy ez a királyságra vonatkozik, ami a prófétai szemlélet szerint Isten elleni lázadás és hitetlenség volt (vö. 1Sám 8,7k; 11,15). Isten ítélete: Gileád gonoszsága, Gilgál oltárai miatt elpusztul (Hós 12,12), ami az É-i országrész pusztulásakor (Kr. e. 722) be is következett.
NA
