Gyalázat

Teljes szövegű keresés

Gyalázat Egy ember jó hírén és becsületén esett sérelem, melynek következtében szégyellni való helyzetbe kerül. A B-i nyelvek, a magyarhoz hasonlóan, különböző szavakkal adják vissza a hangulatát és értelmét. Ilyen szavak: csúfság, szégyen, botrány és ezek igei változatai.
l. Az ÓSZ-ben jelentette olyan dolog következményét, amelyet nem az ember okoz magának, és nem is tud rajta segíteni. Gyalázatba került az az ember, aki az életét mások előtt valamiféle gyümölccsel nem igazolta. Ha pl. a nő nem szült gyermeket (1Móz 30,23), vagy egyedül, férj nélkül maradt (Ézs 4,1). Gyalázat forrásává lett Izráel számára a nemzeti elbukás idején elpusztult Jeruzsálem és a rommá vált templom (Neh 2,17).
A gyalázat állapotát általában úgy emlegeti a B, mint amit az ember vagy a nép a bűnös magatartásával von magára.
Az a gyermek, aki bántalmazza apját vagy elkergeti az anyját, gyalázatos (Péld 19,26). Az, aki gyalázza apját, az átkozott (5Móz 27,16).
Az a szülő, aki parázna életet él (Hós), izráelita leányt körülmetéletlenhez ad feleségül (1Móz 34,14), vagy gyermekét a Moloknak adja, gyalázatos és Isten nevét gyalázza tettével (3Móz 18,9).
Nagy gyalázatnak tekintették Jákob leányának, Dinának a megerőszakolását (1Móz 34,5), és azt is, ha valaki a nővérét veszi feleségül, apja vagy anyja leányával hál (3Móz 18,21).
Hitbeli vonatkozásban gyalázatba sodorja az embert a bálványimádás és a bálványok készítése (Ézs 45,16.17; Jer 11,13), de szégyen és gyalázat éri azokat a látnokokat, és jósokat is, akik nem kapnak választ Istentől (Mik 3,7), és azokat a prófétákat, akikre látomás nélküli éjszaka száll (Mik 3,5.6).
Ha egy szolga a rábízott munkát nem tudta elvégezni, pl. vízért küldték és üres edénnyel tért vissza (Jer 14,3), gyalázat volt. Minden gonoszságért szégyen és gyalázat éri az embert (Jer 22,22).
Azok is lehettek gyalázatnak kiszolgáltatott emberek, akik Istennek szolgáltak és az ő törvénye szerint akartak élni (Jób 10,15; 16,10; 20,3; Zsolt 42,11). Gúnyolhatja, csúfolhatja környezete a választott népet (Zsolt 44,14.16), Izráel királyát és Felkentjét (Zsolt 89,52), Isten prófétáit és szolgáit (Ézs 50,6; Zsolt 89,51), sőt Istent magát is (Zsolt 89,52a).
Az ÓSZ-ben ismerős gondolat volt a gyalázatnak a gyalázkodóra való visszafordítása (Neh 4,4; Zsolt 35,26; 69,20kk). A zsoltáros is azt kéri, hogy akik rosszat terveznek ellene, életére törnek, azokat érje szégyen és gyalázat (Zsolt 35,4; 71,24; 35,26).
Isten megígérte, hogy a gyalázatot leveszi népéről az egész földön (Ézs 25,8). Az Ő igazsága pedig megemészti a gyalázkodókat (4Móz 14,11.12; 2Móz 20,7). Ettől a halál sem ment meg senkit. A föld porában alvók némelyike gyalázatra és örök utálatra ébred majd fel, némelyike pedig örök életre (Dán 12,2).
2. Az ÚSZ üzenete azt hirdeti, hogy Jézus nem törődött a gyalázattal (Zsid 12,2), vállalta a keresztet, és Isten királyi székének jobbjára ült. Ezért a keresztyén hívő ne csüggedjen el, legyen türelmes, sőt boldog, ha Jézus Krisztus miatt gyalázzák vagy üldözik, és mindenféle rosszat hazudnak róla (Mt 5,11.12; 38k: Jn 18,22.23), s ne viszonozza, hanem válaszoljon jó szóval, amikor rágalmazzák (1Kor 4,12.13). Így válhat társaivá azoknak, akikkel ugyanez történt (Zsid 10,33), és így szégyenülnek meg azok, akik a Krisztusban való jó magatartást gyalázzák (1Pt 3,16).
DJ

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages