Hamis eskü
Hamis eskü Hamisan esküszik az, aki törvény előtt Isten nevére hivatkozással tudatosan hazugságot állít, ill. részben, vagy teljesen elhallgatja az igazságot (Jer 7,9; Zak 5,3; Mal 3,5; 1Tim 1,10).
Hamis esküvés esetén Isten szent nevével történik visszaélés (2Móz 20,7; 3Móz 19,12), ami Isten jogos haragját vonja magára (Józs 9,20).
Mivel a hamis esküt csak ritkán tudják felismerni, ill. leleplezni az emberek, ezért a hamisan esküvőt kiszolgáltatják az isteni igazságszolgáltatásnak (4Móz 5,27; 1Kir 8,31k).
Az izráeli törvény tehát csak annyiban foglalkozik a hamisan esküvővel, amennyiben az beismeri vétkét. Ebben az esetben megfelelő áldozati cselekmények bemutatásával engesztelést lehet szerezni a hamis esküért (3Móz 5,1.4.6kk. 21kk). Akit hamis esküvésen kaptak, azzal azt kell tenni, amit ő akart tenni embertársával (5Móz 19,16-19; Ez 16,59).
Izráel kezdetben különösen is szentnek tartotta az esküt, mégpedig olyannyira, hogy félt hamisan esküdni (Bír 21,7.18). Később az esküvések egyre gyakoribbá válásával veszít az eskü erejéből és tekintélyéből (Jer 5,2; 7,9).
Az ÓSZ az eskü gyakorlatával küzdött a hazugság ellen. De a hazugság, mint hamis eskü és az Isten nevével való visszaélés, megrontotta magát az esküt. Ezért Jézus megtiltott mindenféle esküvést, s helyette egyszerűen szavahihetőséget, megbízhatóságot kíván (Mt 5,37; vö. Jak 5,12). Jézus keményen támadja az írástudók kazuisztikáját, amivel ajtót tártak a hamis eskü előtt (Mt 23,16-22).
DI
