Házasság

Teljes szövegű keresés

Házasság 1. A teremtő Isten akaratából fakad, egy férfi és egy nő felbonthatatlan kapcsolata.
Férfi és nő együtt »ember«, együtt Isten képmása (1Móz 1,27). A szaporodás, vagyis a család, áldás. Ez magában foglalja a teljes egyenrangúságot is. Mivel ez a hely nem beszélt még elég világosan arról, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata, ezért szól a kiegészítés (2,4kk) erről világosabban. Itt nyilvánvalóan két személyről van szó (2,25; 3,20). A szoros összetartozást egy történet világítja meg, melynek végén kimondja az ember a szoros összetartozás formuláját (2,21-23). Elmondja hogy a férfi segítőtársa csak a nő lehet (2,18kk). A segítőtárs az előzőek fényében nem érthető alárendeltnek. Az alapjában egyenrangúak feladatmegosztásáról beszél a B.
A későbbi időben a törvény, számolva a bűn miatti lehetetlen helyzetekkel, megengedte a válást. Az alapelv azonban ez marad; ide utal vissza a próféta (Mal 3,13-16), ezt idézi Jézus (Mk 10,1-12). A házasság SZÖVETSÉG, melynek megtartására Isten ügyel (Péld 2,17; Mal 2,14).
2. A bűnbeesés története arról is szól, hogy a bűn nem hagyja érintetlenül a házasságot sem: egymás bűnbevitele, egymásra vádaskodás, a nemiség természetességének megszűnte (3,7), a gyermekszülés nehézségei, a házasságon belüli uralkodás (3,16) a bűn következményei. Az új helyzetet a törvény igyekszik szabályozni.
3. A B ismeri a többnejűséget.
a) Tények: Jákóbnak két felesége van, mert Ráhelt, akit eredetileg el akart venni, nem adták hozzá (1Móz 29,21kk). Ábrahám felesége szolgálójával nemz gyermeket, mert Sára meddő (16); ezt teszi Jákób is Ráhel, majd Lea szolgálójával (30). Elkánának két felesége volt, az egyik meddő (1Sám 1,1kk). Gedeon hetven fia sok feleségtől született (Bír 8,30). Dávid addigi feleségei mellé még többet vett Jeruzsálemből, miután odament Hebrónból (2Sám 5,13-16), majd elveszi még Betsabét is (11). Salamon háremében ezer asszony volt (1Kir 11,1-3), Roboámnak tizennyolc igazi és hatvan másodfelesége volt (2Krón 11,21). Ismeretes volt a MELLÉKFELESÉG vagy másodfeleség intézménye.
Úgy látszik, a többnejűséget a gyermek utáni vágy, a szerelmi vágyódás és uralkodóknál a politikai érdek mozdította elő.
b) Törvények: több feleség esetében nem szabad az örökösödési rendet megváltoztatni a kedveltebb feleség fiának javára (5Móz 21,15). A sógorházasság (25,5kk) esetleg többnejűségre kényszerít. Ne végy feleségül nőt a nővére mellé (3Móz 18,8). Mindezek a törvények feltételezik a többnejűség lehetőségét.
c) Az ideális: egynejűség. A fenti esetekben Ábrahámtól Dávidig értesülünk a többnejűséggel járó bajokról. Sok megnyilatkozás monogám hátteret feltételez (Péld 12,4; 18,22; 31,10kk; Préd 9,9; Énekek). Ilyenek azok a helyek, amelyek Isten és népe viszonyát a házassághoz hasonlítják (Jer 3; Ez 16; Hós 1-3; Ef 5,22kk; Jel 21,2). Bár van példa az ellenkezőjére is (Ez 23). Keresztyén tisztségviselő csak példás életű, egyfeleségű férfi lehet (1Tim 3,2.12).
A házasságról való lemondás az ÓSZ-ben egyszeri prófétai jel (Jer 16-2), akárcsak Hóseás házassága (Hós 1,3); az ÚSZ-ben a szolgálat érdekében történő különleges elhatározás és isteni ajándék (Mt 19,12; 1Kor 7,7k; 32-35), általában azonban a tisztességes házasságot ajánlja (1Kor 7,1kk), sőt elítéli a házasság tiltását (1Tim 4,3).
4. A törvény lehetővé teszi a HÁZASSÁGI ELVÁLÁST (5Móz 24,1kk), a próféta és Jézus elítéli (Mal 2,13kk; Mk 10,1-12). A törvény egyébként védi a házasságot (2Móz 20,14.17; 3Móz 18,20; 4Móz 5,12kk; 5Móz 22,22; 24,5), sőt a hajadon erkölcsét, főleg az eljegyzettét (5Móz 22,23kk). Elmélyíti a törvényt ebben a tekintetben Jézus is (Mt 5,27-32) s az apostol is (1Kor 7; 1Tim 5,6). Több ízben óv a paráznaságtól a Péld.
Az asszonynak a házasságban elfoglalt helyére, segítőtárs voltára nézve ld. CSALÁD 7; CSALÁDFŐ. Az esetleges matriarchális házassági formákra vö. CSALÁD 7, PATRIARCHÁTUS.
5. A házasságkötést a családfők döntötték el. Pl. Izmaelnek Hágár szerez feleséget (1Móz 21,21). Ábrahám messze földre küldi megbízottját, hogy fiának feleséget hozzon, aki ott Lábánnal és Betúéllel tárgyalja meg a házasságot (1Móz 24). Jákób Lábántól kéri és kapja feleségül annak lányait (29,15kk). Sikem és Dina házasságát Jákóbbal igyekszik megbeszélni Hamór, Sikem apja (34,1kk). Júda szerez fiának feleséget (38,6), ő az, aki nem adja hozzá Támárt Sélához (38,14.26). Reuél adja Mózeshez a lányát (2Móz 2,21). Káléb látatlanban annak ígéri lányát, aki elfoglalja Kirjat­Széfert (Józs 15,16; Bír 1,12).
Nem tudjuk, hogy egyes korokban mennyire befolyásolták a fiatalok érzelmei a szülők döntését. Hogy volt szerelem, arról tanúskodik az Énekek. Munka közben, ünnepeken volt alkalmuk a fiataloknak a találkozásra.
Találkozunk egy esetben nőrablással (Bír 21,19kk) és szokás volt a háborúban rabul ejtett nőket feleséggé vagy ágyassá tenni (5Móz 21,10-14; Bír 5,30).
A törvényes házasságkötéshez hozzátartozott a mátkapénz fizetése. Ezt a menyasszony szülei kapták. Ábrahám szolgája drága ajándékokat ad Rebeka bátyjának és anyjának (1Móz 24,53). Jákób - nem lévén egyebe - szolgálattal fizet a feleségeiért (29,18.27). Ezt a lányai vételárnak (h. keszef = ezüst, pénz) nevezik (31,5). Sikem bármekkora mátkapénzt (h. móhar) hajlandó megadni Dináért (34,12). Dávid szegény katona, ő a királynak száz filiszteus előbőrével fizet (1Sám 18,25). Ezekből úgy tűnik, a mátkapénz alku tárgya volt. A 2Móz 22,15k-ből és az 5Móz 22,28k-ból viszont szabott árra lehet következtetni. Később bizonyára volt egy átlag, amitől azonban társadalmi rétegenként volt eltérés, régebben pedig a mindenkori anyagi erő függvénye és kemény alku tárgya volt.
Valószínűleg kapott a menyasszony nászajándékot az apjától. Rebeka Ábrahám megbízottjától kap (1Móz 24,53) nászajándékot. Aksza mezőt kér és kap forrásokkal (Bír 1,14k). A fáraó városokat ad a lányával (1Kir 9,16). Lábán lányai ezt nem kapták meg, erre vonatkozik epés megjegyzésük, hogy apjuk egészen elköltötte vételárukat (1Móz 31,15).
6. A jegyesség alatt a lány jogilag már feleségnek számított, noha a házasság még nem jött létre (5Móz 20,7). Más volt az el nem jegyzett és más az eljegyzett szűz elcsábításának jogi következménye. Az első esetben mátkapénz fizetése és kényszerű házasság, a másodikban halál (2Móz 22,15k; 5Móz 22,23-29), vagyis ugyanaz, mint férjes asszony esetében. Innen érthető József viselkedése (Mt 1,18kk).
7. A házasságkötési ceremónián a menyasszony lefátyolozva jelent meg (1Móz 24,65; 29,25), felvonulással, hangoskodással, zenével, eszem-iszommal járt (Jer 7,14; 16,9; 25,10; Mk 2,18-20; Jn 2,1kk), a vőlegény ünnepélyesen vonult a vacsorára (Mt 25,1kk), a lakodalom hét napig tartott (Bír 14,12), különböző szereplői voltak (Zsolt 45,14; Mt 25,1kk; Jn 3,29). A szertartásról magáról keveset tudunk.
A fiatal párnak nászszobát készítettek (Zsolt 19,5k; Jóel 2,16), és figyeltek a menyasszony szüzességének a jeleire (5Móz 22,13kk).
CP

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages