Háznép
Háznép Ide tartoznak az izráeli »nagycsalád« tagjain kívül (ld. CSALÁD) a háznál tartózkodó idegenek és vendégek (1Móz 19,8), valamint - az antik családfogalomnak megfelelően - a házhoz tartozó rabszolgák is (2Móz 20,17). Az ÓSZ-ben a bajit = ház kifejezés gyakorta ezt a tágabb értelemben vett háznépet jelenti (1Móz 7,1.7; 17,23kk; Józs 24,15). Az ÓSZ-ben többször előforduló »Dávid háza«, »Izráel háza«, »Jákób háza« kifejezések ugyanakkor túlmutatnak a nagycsalád keretein, és egy-egy nemzetség, törzs, ill. az egész nép közösségére utalnak (Jer 2,4; Zsolt 135,19k; vö. Mt 10,6; Lk 1,33; 2,4; ApCsel 2,36; stb.), sőt az ÓSZ egyetlen helyén utalás történik arra is, hogy Izráel népe Isten »házanépe« (4Móz 12,7; vö. Zsid 3,2kk).
Az ÓSZ-i bajit = ház, háznép értelemben használja az ÚSZ néhány esetben az oikosz = ház, háznép kifejezést (ApCsel 11,14; 16,15.31.33k; 18,8; 1Kor 1,16; 1Tim 1,16; 4,19). Minthogy az antik családfogalomnak megfelelően a családfő teljhatalmú ura háza népének, megtérése az ősegyház kezdeti korszakában magától értetődően az egész háznép gyülekezethez csatlakozását is jelentette. Ilyen értelemben szól a fenti helyek némelyike az »egész háznép« megkeresztelkedéséről (ld. KERESZTSÉG).
