Heródes

Teljes szövegű keresés

Heródes Palesztina edomita származású uralkodócsaládjának a neve, akik Kr. e. 47-től Kr. u. 79-ig ültek részben vagy teljesen az ország trónján. A család alapítója Antipatrosz, akit Julius Caesar Kr. e. 47-ben nevezett ki Júdea helytartójának.
1. A család legkiemelkedőbb tagja Nagy Heródes, aki Kr. e. 37-4-ig volt a zsidók királya. Apja az edomita Antipatrosz, anyja a nabateus Küprosz.
Politikai pályafutása azzal kezdődött, hogy - Josephus Flavius zsidó történetíró A zsidók története c. műve szerint (XIV.9,2) - 15 éves korában, más történészek szerint azonban már 25 éves is lehetett, amikor atyja, a helytartó, kinevezte őt Galilea kormányzójává. Itt erélyes kézzel felszámolta a rablóbandákat, amivel a nép körében nagy népszerűségre tett szert. Módszere szembefordította vele a főpapot és a nemzeti pártot. A Szanhedrinnel megidéztették, hogy a sok ember halálra ítéléséért felelősségre vonják. A bíborban és impozáns testőrséggel megjelenő, a szíriai helytartótól pedig sérthetetlenséget biztosító menlevelet hozó Heródessel szemben azonban nem mertek fellépni. Atyja ezután kinevezte őt Coelesyria és Samária kormányzójává.
Caesar 44-ben történt halála után Cassius vette át Szíria ügyeit. Rögtön súlyos adókat vetett ki, amit Heródes a maga területén sietve összeszedett és még 100 talentum ajándékkal meg is toldotta. Ezzel megszerezte Cassius jóindulatát is. Ez idő tájt (Kr. e. 43-ban) Jeruzsálemben megmérgezték atyját, Antipátert, amit Heródes megbosszult ugyan, de ugyanakkor, hogy a volt uralkodóház tagjainak, a Hasmoneusoknak a rokonszenvét megnyerje, eljegyezte Hirkanosz főpap gyönyörű unokáját, Mariamnét. Később persze sok baja származott abból, hogy beházasodott a Hasmoneus családba, amely őt mindig gyűlölte és amely iránt ő maga is mindig bizalmatlan maradt, hiszen titokban mindig féltette tőlük a trónját. Ez a féltékenység megmérgezte családi életét.
Miután Kr. e. 42-ben Cassiusék Filippinél elvesztették a csatát, a győztes Antoniust felkereste egy zsidó küldöttség, hogy Heródest bevádolja. Hirkanosz főpap azonban Heródes és az unokája között tervezett házassági szerződésre gondolva Heródes pártját fogta. Ezután Antonius Heródest és a testvérét, Phasaelt kinevezte Júdea tetrarkháinak. Amivel a Hasmoneus-ház forma szerint is elveszítette a világi főhatalmát.
De míg Antonius Egyiptomban, Kleopátra udvarában vesztegette idejét, a törvényes trónkövetelő, II. Arisztobulosz fia, Antigonosz a párthusok segítségével visszafoglalta az országot és Heródesnek menekülnie kellett. Meg sem állt Rómáig, ahol Antonius és Octavianus - atyja érdemeire emlékezve - a szenátussal kineveztették őt Júdea királyává, elsősorban abban a reményben, hogy segítséget nyújt majd a rómaiaknak a párthusok kiűzésében. Ventidius római hadvezér támogatásával előbb kiszabadította a menyasszonyát Antigonosz ostromgyűrűjéből és miután feleségül vette, a rómaiak segítségével Kr. e. 37-ben elfoglalta Jeruzsálemet is. Uralkodását ezután három dolog jellemezte. Először Róma, mégpedig az éppen hatalmon lévő legmagasabb római személyiség barátságának a minden eszközzel való keresése. Aztán hatalmas pompa kifejtése, amit építkezésekkel, valamint az irodalom és a művészetek támogatásával ért el. Végül a Hasmoneus dinasztia még élő sarjaitól, tehát végeredményben a saját családjától való rettegő hatalomféltés, amely aztán a Hasmoneusok teljes kiirtásához vezetett.
Amint elfoglalta trónját, kivégeztette Antigonosz 45 hívét és kettő kivételével a Nagytanács valamennyi tagját is. Ezután Arisztobuloszt, tehát a sógorát kinevezte főpapnak, de látva a Hasmoneus herceg népszerűségét, Jerikóban vízbe fojtatta, amit balesetnek tüntetett fel. Legalábbis így mondja el Josephus (XV.3,4). A gyászoló anya - Heródes anyósa - Kleopátrához fordult segítségért, aki meg is idéztette Antoniusszal Heródest a szíriai Laodiceába. Heródes, ismerve Antonius költekező természetét, busás ajándékokkal újra megnyerte a római kegyét. Hazaérkezve megtudta, hogy nagybátyja, József, akit azzal bízott meg, hogy ha nem jönne vissza, ölje meg a feleségét, Mariamnét, ezt elárulta a királynénak. Ezért kivégeztette.
Nemsokára kenyértörésre került a sor Antonius és Octavianus között. Kleopátra Heródest az arabok elleni büntető hadjáratra küldte, s mire onnan visszatért, az actiumi csatatéren Kr. e. 31-ben Octavianus, a későbbi Augustus maradt a győztes. Heródes most őt kereste fel Rhodosz szigetén. A római arra gondolt, hogy Heródes ezután őt fogja olyan állhatatosan követni, mint korábban Antoniust, és barátságába fogadta. Amikor Octavianus megindult Egyiptom ellen, Heródes hatalmas ajándékkal köszöntötte és csapatait ellátta élelemmel. Az Egyiptomba menekült Antonius azonban Kleopátrával együtt öngyilkos lett, ezzel háborúra sem került sor. A visszatérő győztes hálából Heródesnek adta a Jerikó körüli területeket, Samáriát és a tengerparti Gázát és Joppét. Heródes hazatérve koholt váddal halálra ítéltette saját feleségét, Mariamnét.
Heródes támogatta a hellénisztikus művelődést. Sokat áldozott katonai, vallási és kulturális építkezésekre. Jeruzsálemben felépítette az erődöt, amelyet pártfogójáról Antoniusnak nevezett el, és egy pompás királyi palotát. Ő alapította Caesarea tengeri kikötővárost. Hogy pedig a saját népét és a farizeusokat is kielégítse, Kr. e. 19-ben elkezdte a jeruzsálemi templom újjáépítését, amely az ókori építészet egyik remekének számított (Mk 13,1). Jézus idejében már 46 éve építették (Jn 2,20). Véglegesen csak Albinus helytartósága alatt, Kr. u. 64 táján fejezték be. Maga a templom másfél év alatt elkészült, ezer kőművesnek átképzett pap munkájával. Mert Heródes annyira vigyázott a tisztasági szabályokra, hogy a szenthelyet csupa papokkal építtette. A végén a kapura kívül mégis feltétette a római sast, amivel iszonyú ellenérzést váltott ki maga iránt a népben.
Heródes uralmát a farizeusok által vezetett vallásos zsidók eleinte békésen tűrték, de idők múltával nem tudták megbocsátani Heródesnek, hogy Róma kegyence, hogy g. szentélyek számára küld pénzt, és hogy edomita származású. A sok építkezés, az udvar pompája, a nagy zsoldos hadsereg és Heródes belső kémhálózata sok pénzt emésztett fel, sok adót rótt ki a népre. Végül a szörnyű kegyetlenségei is olyan elégedetlenséget váltottak ki, amely utolsó éveiben lázadásban robbant ki. Saját családja minden tagját kiirtotta, akiben Hasmoneus vér folyt. 35-ben Arisztobuloszt, feleségének, Mariamnénak a 17 éves öccsét előbb főpappá tette, aztán vízbe fojtatta. Egy évre rá nagybátyját, Józsefet végeztette ki. 30-ban megölette az öreg Hirkanoszt, a csonka fülű volt főpapot, egy év múlva feleségét, Mariamnét, 28-ban anyósát, Alexandrát, 25-ben Mariamnétól született két fiának kivételével, akik Rómában nevelkedtek, valamennyi még életben lévő Hasmóneust. De a két fiú, Alexander és Arisztobulosz sem tudták elkerülni Heródes hatalomféltését. Hazatérésük után nem sokkal, Kr. e. 7-ben, éppen Szebasztéban, ahol 30 évvel előbb anyjukkal házasságot kötött, egy bírósági komédia lejátszása után mindkettőjüket felakasztatta és velük azt a 300 férfiút is, akik most már kiálltak a két királyfi mellett. Végül, halála előtt, az edomita Dorisztól született fiát, Antipátert is vérpadra juttatta. Ő rendelte el a Mt 2,16kk-ben elbeszélt gyermekgyilkosságot is arra a hírre, hogy ott megszületett a »zsidók királya« (Mt 2,2).
2. A Heródes családi nevet viselő Arkhelaosz (Mt 2,22), Antipász (Mt 14,1-12), Fülöp (Lk 3,1), I. Agrippa (ApCsel 12,1-23) és II. Agrippa (ApCsel 25,13-26,32) története a saját nevük alatt olvasható.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages