Hipotézis

Teljes szövegű keresés

Hipotézis Tudományos munkamódszer. Feltételezés, vagy feltételezések rendszere ott, ahol a tények megállapítására nem áll rendelkezésre elég adat, vagy valamilyen oknál fogva a kutató nem tartja megbízhatónak a rendelkezésre álló adatokat, pl. elfogultnak vagy szűklátókörűnek tartja történeti forrásait. Ilyenkor a rendelkezésre álló adatokból kiindulva, a nem megbízható adatokat értelmezve következtet a valóságos tényekre. Mivel azonos adatok többféleképpen értelmezhetők, ezért azonos adatokra többféle hipotézis épülhet; egy új adat felbukkanása megdöntheti vagy jelentősen módosíthatja a feltevéseket. A hipotézis soha nem lehet végső tudományos igazság. Két alapvető hiba fenyegeti a kutatót: a kutatás pillanatnyi állapotában megszületett feltevést tudományos tényként kezeli és így hivatkozik rá, valamint ha elhamarkodottan nyilvánítja adatait megbízhatatlanoknak és a divatnak hódolva tetszetős elméleteket igyekszik kidolgozni.
A B-i történetírás nem száraz tényrögzítés, hanem az események prófétai értelmezése, gyakori hivatkozással a sajnos elveszett forrásokra. A B-i irodalom keveset árul el saját történetéről. Pl. az egyes szerzők megnevezése (Mózes, Sámuel, Máté, Márk) nincs a B szövegében, hanem csak a fordítások hagyományozták ránk, más könyvek teljességgel névtelenek (Kir, Krón, Zsid, ApCsel). E két okból a B-i tudományok hemzsegnek az elméletektől. Ezek a maguk módján előrevitték a B kutatását, de a B értelmezésében szinte használhatatlanok. Hogyan lehetnek a hitünket meghatározó B-magyarázat alapjai változásnak kitett föltevések? E föltevések változandósága nemcsak elvi igazság, hanem a gyakorlat is bebizonyította kétszáz év alatt, amióta a felvilágosodás idején az első hipotézisek megszülettek.
1. Ha az ÓSZ szövegére vonatkozó valamennyi feltevést elfogadnánk (ld. SZÖVEGKRITIKA), teljesen új, sőt több teljesen új B-ánk lenne.
2. A BEVEZETÉSTAN jóformán csak elméletekkel dolgozik. A FORRÁSELMÉLET azokat az alapiratokat, sőt szóbeli hagyománycsoportokat keresi, melyekből összeállt a Mózes öt könyve, próbálja kikövetkeztetni azokat a redaktorokat, akik ezeket összedolgozták. Ezzel kezdődtek a hipotézisek a felvilágosodás korában. Később kiterjesztették a kutatást az összes történeti könyvre. Mennyit írt egy próféta saját maga, vagy alig van olyan prófétai szöveg, amit valamelyik kutató el ne vitatott volna attól a prófétától, akinek a neve alatt ismerjük a könyvet. Kik, milyen forrásokból írták az ev-okat, melyik levelét írta valóban Pál, kik írták a különböző szerzők neve alatt fennmaradt leveleket? Honnan vette anyagát a Jel, mit kell értenünk utalásain?
A szakirodalomban számtalan elmélettel, feltételezéssel és ezek cáfolatával találkozunk. Fontos azonban tudnunk, hogy a hipotézisek csupán tudományos feltételezések, amelyek a tudományos kutatást jó esetben továbbsegítik. A hipotéziseket azonban sohasem szabad tényként kezelnünk.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages