Hízeleg
Hízeleg Olyan beszédet és az azt kísérő magatartásformát jelent, amellyel valaki valakit a maga önző céljaira akar megnyerni, annak hiúságára hatva. A B-ban a hízelgés érzelmi töltése minden esetben negatív. Az ÓSZ-ben a hízelgést kifejező hálak szó első jelentése: valamit simává tenni; így a hízelgés voltaképpen sima nyelvűséget jelent.
Jób 32,21k szerint Elihú azzal bizonyítja tárgyilagosságát, hogy nem tud hízelegni. A Zsolt 36,3 szerint a bűnös önmagának hízeleg. A Péld különösen sokat foglalkozik a hízelgés veszedelmes következményeivel általában (Péld 26,28; 28,23; 29,5), és kiemelten is a hízelgő idegen nők részéről fenyegető veszedelemmel. Rövid, szentenciaszerű megállapításai szerint (Péld 2,16; 5,3; 6,24) ettől a megfontoltság és a bölcsesség menti meg az embert. A Péld 7,1kk hosszabb példázatban fejti ki ezt a gondolatot.
