Hó
Hó A trópusi-szubtrópusi éghajlatú Palesztinában meglehetősen ritka, de nem teljesen ismeretlen természeti jelenség (2Sám 23,20; 1Krón 11,22; Ézs 55,10; Péld 31,21). Libánon 3000 m-nél magasabb csúcsait örök hó fedte, ez gyakorlatilag egész Izráel területéről látható volt (Jer 18,14).
A hó, ill. a havazás is szerepel azon természeti jelenségek között, amelyek Istennek a természet feletti hatalmát bizonyítják (Zsolt 147,16; 148,8).
A képes beszédben szerepe van a hó tulajdonságainak, így pl. hidegségének (Péld 25,13). Különösen nagy szerepet játszik a hó fehérsége. Ez negatív értelemben a tisztátalanság, a poklosság kifejezője (2Móz 4,6; 4Móz 12,10; 2Kir 5,27). A formális tisztaság értéktelen (JSir 4,7). A hó fehérsége kifejezheti az Istentől nyert tisztaságot (Zsolt 51,9; Ézs 1,18). Hasonló értelmű a fehér szín jelentése az ÚSZ-ben a Jel-ben.
