Horog
Horog 1. Halászeszköz (h. szir, szirá, g. ágkisztron). A régi korokban csontból készítették. A bronzkorból számos bronzhorog maradt ránk. Az ÓSZ-ben a Jób 40,26 és az Ám 4,2 említi. Az ÚSZ-ben Péter horoggal fogta ki azt a halat, amelynek a szájában egy státert (ezüstpénzt) talált a templomadó kifizetésére (Mt 17,27).
2. Állatok, foglyok vezetéséhez használt eszköz. A h. hoh és hóah tüskés növény, amit a foglyok, állatok orrába akasztottak. Fémből is készítették. Manassé királyt is így vezették Babilonba (2Krón 33,11). Az elbizakodott Szanhéribnek Isten vetett horgot az orrába (2Kir 19,28; Ézs 37,29). Isten a krokodil állát (Jób 40,25k), Egyiptom királyának, a nagy szörnyetegnek (Ez 29,3k) és Gógnak az orrát is át tudja szúrni, horgot tud bele akasztani (Ez 38,4).
3. A szövetség sátorának tartozéka (h. váv'). A szentek szentjét a szentélytől kárpit választotta el, ami aranyból készült horgokra volt akasztva (2Móz 26,32k), a bejáratnál lévő függönyhöz hasonlóan (2Móz 26,37).
