Hullám
Hullám A B-ban többnyire Isten hatalma, igazsága, mentő szeretete szemléltetéseként és átvitt értelemben szerepel (h. gal, g. küma). Isten támasztja fel a tengert, hogy zúgnak hullámai (Ézs 51,15; Jer 31,35). Szavára támad a forgószél, aminek a nyomában óriási hullámok tombolnak (Zsolt 107,25). De Isten szabott határt is a hullámoknak, amit nem léphetnek át (Jer 5,22; Jób 38,11). Uralkodik a dühöngő tengeren, megveri, lecsendesíti hullámait (Zsolt 107,29; 89,10; 65,8: Zak 10,11; vö. Mt 8,24). Ahogyan a tenger feltartóztathatatlanul hozza hullámait, úgy hozza el Isten az ítéletet (Jer 51,42; Ez 26,3). Engedelmes népére a tenger hullámaihoz hasonlóan árad az igazság (Ézs 48,18). A bajok és próbák elborítanak, elnyelnek, mint a hullámok (Zsolt 42,8; Jón 2,4). Az istentelenek, akik Isten kegyelmét kicsapongásra használják, Jézus Krisztust megtagadják olyanok, mint a tenger megvadult hullámai (Júd 13).
