Ígéret
Ígéret A keresztyén hit és a B egyik alapvető fogalma. Az ÚSZ-ben Istennek azon abszolút érvényű kijelentéseit jelenti, amelyek Jézus Krisztusban lettek valósággá (epaggelia en Khrisztó). Az ÓSZ-ben nincs (és nem is lehet) ilyen értelmű ígéret-fogalom, hanem a sajátosan ÓSZ-i ígéretek különféle nyelvi körülírásokban jelentkeznek: ige, rendelés, szövetség, eskü stb. Noha az ÓSZ-i ígéret-fogalom nem azonos az ÚSZ-ivel (az ígéretek jó része már a régi szövetség idején megvalósult), mégsem beszélhetünk más jellegű ígéret-fogalomról. Az ÚSZ-i ígéretek Istene ugyanaz, mint aki az ÓSZ-i ígéreteket tette. A keresztyén hívő éppen az ÓSZ-ből tudja, hogy Isten abszolút módon megbízható, és ígéretei mindig érvényesek. Ezért lehet bízni a Krisztusban adott ígéreteiben is.
I. Isten ígéretei az ÓSZ-ben
1. Istennek a történelemben adott és megvalósult ígéretei
a) Gyermek, utód ígérete: Ábrahámnak (1Móz 15,1kk; 17,19); Sárának (1Móz 18,10); Mánóahnak (Bír 13,3); a súnémi asszonynak (2Kir 4,16).
b) Sok utód ígérete: Ábrahámnak (1Móz 12,6; 13,14; 22,17); Hágárnak (1Móz 16,10; 21,18); Sárának (1Móz 17,16); Izmaelnek (1Móz 17,20); Izsáknak (1Móz 26,4.23); Jákóbnak (1Móz 28,13; 35,12; 46,3).
c) Ország, föld ígérete: Ábrahámnak (1Móz 13,14; 15,17; 17,8); Jákóbnak (1Móz 26,3; 28,13; 35,12); Mózesnek (2Móz 3,17; 6,8; 34,24; 3Móz 20,24); Józsuénak (5Móz 31,7.23); a népnek (5Móz 30,3); Dávidnak és Salamonnak (2Kir 21,7k).
d) Az ellenség fölötti győzelem ígérete: Ábrahámnak (1Móz 22,17k); Mózesnek (2Móz 6,1; 5Móz 2,24k; 3,2; 9,3.5; 20,3k; 30,3; 31,6.8); Józsuénak (Józs 3,10k; 6,2; 8,1; 11,6; Bír 1,2; 7,9 stb.); Saulnak (1Sám 15,2k); Dávidnak (2Sám 5,24; 7,10k); Ahábnak (1Kir 20,23.28); Jórámnak és Jósáfátnak (2Kir 3,17k); Jóásnak (2Kir 13,7); Ezékiásnak (2Kir 19,7.32kk).
e) Segítség és oltalom ígérete: Kainnak (1Móz 4,15); Ábrahámnak (1Móz 15,1); Jákóbnak (1Móz 28,15; 46,3); Mózesnek, ill. a népnek (2Móz 3,7; 4,1k; 6,6; 7,1kk; 13,21; 16,4.12; 17,6; 23,20kk; 32,34; 33,2; 34,10; 4Móz 4,16kk; 5Móz 4,31; 30,3; 31,7; 33,29; Józs 3,7; 10,25; 15,9; Bír 7,7); Józsuénak és a népnek (5Móz 31,8.23; Józs 3,7; 10,25; 15,9); Benjáminnak (5Móz 33,12); Gedeonnak (Bír 6,12.16); Salamonnak (1Kir 6,13); a sareptai özvegynek (1Kir 17,14); (ivóvíz ígérete) az izráeli seregnek (2Kir 3,17kk); Elizeusnak (2Kir 4,43).
f) Kiválasztás, megbízatás, elhívás alapján adott ígéret: Mózesnek (2Móz 4,12.15); a népnek (2Móz 6,7; 3Móz 20,26; 5Móz 29,13; 32,9); a lévitáknak (4Móz 3,1kk; 4,22k; 8,18k; 18,6; 5Móz 10,9); Áronnak (4Móz 17,20kk); Saulnak (1Sám 9,17).
g) Áldás a népek számára (1Móz 12,2k; 22,17k: Ábrahám; 1Móz 26,4: Izsák; 1Móz 28,14: Jákób).
Istennek ezek az ígéretei érvényesek akkor is, amikor az ígéret elfogadói méltatlanok. Ebben a vonatkozásban azonosak az ÚSZ-i ígéretekkel: ingyen kegyelemből, ajándékképpen kapják (vö. 1Móz 15,6 és Róm 4).
2. Isten a következőket ígéri törvényének megtartása esetén: a) Életet (3Móz 18,5; 5Móz 6,24; 7,12kk; 28,1kk; 30,6.9.16; 32,47). b) Országot (5Móz 11,8.22k; 30,5); c) Bő gyümölcstermést (3Móz 19,25; 25,21; 26,3kk; 5Móz 11.14). d) Jólétet, biztonságot (3Móz 26,3kk; 5Móz 5,29; 6,3.18.24; 11,26; 12,28; 15,5k; 19,13; 28,1k stb.). e) Az ellenség legyőzését (5Móz 11,23; 28,7).
3. Izráel a törvény által adott szövetségi hűséget újra és újra megszegte, Isten azonban, népének minden hűtlenkedése ellenére is, új szövetséget akar kötni népével. Így Izráel örökké az Úr népe lesz, az »utolsó napokban«, mintegy paradicsomi állapotban minden földi jót megkap majd és uralkodni fog a népek fölött (Ám 9,13k; Hós 2,23k; Ézs 2,1-5; 7,15; 9,5; 11,6kk; 29,17; 32,15; 65,25; Mik 4,1kk; 5,9k; Jóel 4,18; Zak 9,10). Mindezek a gondolatok a megígért Messiás-megváltó alakjában öltenek konkrét formát (Ézs 9,6; 11,1k; Jer 23,6; Zak 9,10; Ez 37,24; és az ún. király-zsoltárok). Isten erre úgy készíti fel népét, hogy megújítja a szíveket (Ézs 2,2kk; Jer 31,31kk; Ez 36,25kk; Ézs 43,22kk).
II. Isten ígéretei az ÚSZ-ben: bűnbocsánat (ApCsel 2,38k; 13,32.38); megigazulás (Gal 3,21k); élet, örök élet (Róm 4,17; Gal 3,21; 1Tim 4,8; 2Tim 1,1; Tit 1,2; Jak 1,12; 1Jn 2,25); Szentlélek (ApCsel 2,38k; Gal 3,14; Ef 1,13); istenfiúság (Róm 9,8; Gal 4,18); örökség (Róm 4,13; Gal 3,18.29; Zsid 6,17); ország (Jak 2,5).
A felsorolt fogalmak tulajdonképpen a páli értelemben vett megigazulás (rendezett viszony Istennel) körülírásai. Ezek az ígéretek mindazoké, akik a »Jézus Krisztusba vetett hit alapján« hisznek (vö. Gal 3,22). Nincs különbség zsidók és nem-zsidók között, mert a pogányok a hit alapján társ-örökösök (Róm 4,16; Ef 3,6). Az ígéretek kezese, biztosítéka Jézus Krisztus, mert az ő eljövetele, ill. halála és feltámadása által lesznek Isten ígéretei igazak és ámenek (ApCsel 13,23.32k; Róm 15,8; 2Kor 1,20; Gal 3,19; Zsid 8,6). Mindezt nem gyöngíti az a tény, hogy az ígéretek megvalósulását igazából csak Krisztus újra eljövetele (parúziája) alkalmával fogjuk megtapasztalni (vö. Lk 24,49; ApCsel 1,4; 26,6; Tit 1,2; Zsid 3,7kk; 4,1; 6,12; 9,15; 10,36; Róm 8,23kk). Bizonyos záloga ennek a Lélek adománya (2Kor 1,22; 5,55; Ef 1,14).
VG
