Int, intés

Teljes szövegű keresés

Int, intés Szóbeli óvás, figyelmeztetés, amelynek célja, hogy valaki helytelen cselekvését szüntesse meg, mulasztását pótolja, vagy valamitől óvakodjék. Az intés rendszerint magában foglalja azt az igényt is, hogy a megintett teljesítse valamilyen kötelezettségét; tehát az intés javító szándékú, nem megtorló célzatú fenyítés. Az intés gyakorlatának mind az ÓSZ-ben, mind az ÚSZ-ben szerepe van (h. j-sz-r, g. noutheteó, noutheszia, parakaleó, paraklészisz).
Az intés alanya lehet Isten (2Móz 9,23; Péld 3,11) és az ember. Elsősorban az elöljárók, a lelki vezetők kötelezettsége; így intést gyakorol Mózes (2Móz 19,21), a próféták (Neh 9,26), az apostol (1Kor 4,14), a gyülekezet vezetői (2Tim 4,2; Tit 2,15); de helye lehet az atyafiak egymással való kapcsolatában is (Jób 4,3; Mt 18,15; Kol 3,16). Az intés vonatkozhat az egyénre (Fil 4,2), vagy a közösségre (2Móz 19,21; 1Kor 4,14; Kol 1,28) -, de mindig Isten népe, ill. a gyülekezet körén belül hangzik el, sohasem irányul kifelé. Ha valaki az intést nem fogadja meg, annak súlyosabb következményekkel kell számolnia (Neh 9,26; Péld 5,12; Tit 3,10). Kol 3,16 szerint az intés eszközéül alkalmasak lehetnek a »zsoltárok, dicséretek, lelki énekek«.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages